Bevezető

 

Agricola, Georgius: Vom Bergwerck. Basel 1557. Froben und Bischoff. [8] [491][8] p. 30 cm

 

Agricola eredeti művét latinul írta, jelen digitalizált kiadás a német nyelvű változat első kiadása. A német kiadás különlegessége, hogy gazdag illusztrációit kézzel színezték ki. Ennek a különlegességnek a megmentése volt a digitalizáció célja.

 

Agricola könyvéből nem csak a montanisztikum tudósa lép elénk, hanem a középkor alkonyának új világnézetű írója is, akit a dinamikus természetszemlélet egyik előkészítőjének minősíthetünk. A De re metallica egy német humanista tudós életművének megkoronázása, több mint húsz éves fáradságos tanulmányozás, kutatás és adatgyűjtés gyümölcse, számunkra már alig elképzelhető kezdetleges eszközök segítségével felépített, alapvető alkotás.

 

Több hungarikummal is szolgál a mű. Agricolának pontos értesülései voltak Thurzó János bányavállalko­zásairól. Thurzó - akinek bányászati tevékenységéről az I. könyve végén ír, - egyike azon keveseknek, akiket a kortársai közül név szerint is említ. Thurzó még Gosslarban üzleti kapcsolatban állt az idősebb Ulrich Schürz-cel, aki nagyapja volt Anna Sürz-nek, Agricola második feleségének.

Agricola egy fontos és érdekes magyarországi kapcsolata,aki Rorbacher Kálmán a Schlick család fejértemplomi (Temes megye) birtokán született, valószínűleg külföldi egyetemeken végzett orvos, 1521-ben az aldunai török betörések elől Annabergbe menekült.

A magyarországi adatok szolgáltatója lehetett még Dernschwam János is. Csaknem egyidős volt Agricolával, bécsi, lipcsei és itáliai egyetemek végzése után 1514-ben - a pápaságra pályázó, de az egyház­fői rangot el nem érő - Bakócz Tamás esztergomi érsek kíséretével érkezik Magyarországra. A nagyváradi pénzverde és az erdélyi sóbányák irányítása után évtizedeken át a Thurzó-Fugger bányavállalkozások vezetője.

 

A 292 rajzból több mint nyolcvanat Hans Rudolf Manuel (Deutsch melléknevű) berni művész visz át művészi kialakításban fatáblára.

A színes könyvmetszetek a korabeli bányászati viselet kincsestára. Több mint két évszázadon át Magyarországon is ezt követték. Színes ábrázolásuk teljesen egyedi és különleges, hiszen ebből az időszakból nem maradt fenn hasonló munka.

 

Jelen példánya a Miskolci Egyetem Selmeci Műemlékkönyvtárának tulajdona.

 

A digitalizálás az Informatikai és Hírközlési Minisztérium IHM-ITP-8/90 „24. óra Kulturális kincsink digitalizálása” pályázat támogatásával valósult meg.