 |
A múzeumnak négy állandó kiállítása van. Az 1986-ban nyílt Selmectől Miskolcig 1735-1985 c. kiállítás egyetemünk történetét mutatja be fényképek és dokumentumok segítségével. A kiállítás anyagában szerepelnek egyetemi oktatók által írt könyvek, jegyzetek; neves professzorok személyi okmányai, kitüntetései; oklevelek, leckekönyvek; tanulmányi emlékérmek; a diákhagyományok jelképei: egyenruhák, kupák, valétaszalagok, pipák, nótáskönyvek. Itt kapott helyet egy Selmecbányáról készült körpanoráma is a selmeci bányaművek makettjeivel. Az 1986-ban felállított kiállítás már felújításra szorulna mind a helyiséget, mind a kiállítási tablókat illetően. 1974-ben nyitották meg a nagyközönség számára a Selmeci Műemlékkönyvtár kiállítótermét, amelyben a selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia könyvtári állományának mintegy hatezer kötetét, a legrégebbi, muzeális értékű könyveket lehet megnézni. A műemlékkönyvtár Európa egyetlen 18. századi alapítású, épségben és szinte hiánytalanul megmaradt műszaki-természettudományos szakkönyvtára. A 18. század végén világhírűvé vált selmeci bányász- és kohászképzést a hasonlóan kiváló szakirodalmi alapokat nyújtó könyvtári gyűjtemény segítette. A harmadik, 2005-ben megnyitott állandó kiállítás A selmeci ásványgyűjtemény kincsei címet viseli, amely a selmeci akadémia 4000 tételből álló ásványgyűjteményének a legféltettebb darabjait mutatja be, elsősorban aranyérceket. Az itt kiállított példányok mind a XVII-XIX. században még virágkorukat élő, az egykori történelmi Magyarország legendás bányahelyeiről (Verespatak, Aranyosbánya, Kapnikbánya, Selmecbánya, Körmöcbánya, stb.) származó ásvány- és ércritkaságok. Külön kell kiemelni az egyetem főépületében, az aulában 2009 szeptemberében megnyílt Alma Mater - Universitas 275 éve című állandó kiállítást, ahol egyedi tervezésű üvegvitrinekben az 1735-ben alapított bányászati tanintézet első tankönyveit, valamint a Kárpát-medence ásványainak különleges darabjait tekinthetik meg az érdeklődők. Az előcsarnok bejárattal szemközti falán pedig két óriástablón az egyetem 275 éves történetének képekkel gazdagon illusztrált összefoglalóját, illetve a 275. tanév karainak és tanszékeinek jegyzékét láthatják az idelátogatók. A díjtalanul, az év minden munkanapján megtekinthető múzeumi kiállításokat évente átlagosan két-háromezer ember látogatja, és legalább az egyharmaduk külföldi. A három állandó kiállítás mellett évfordulókhoz kötötten időszaki kiállítások rendezésére is sor kerül a könyvtárépület előcsarnokában. A 2006-tól rendezett időszaki kiállításaink virtuális változatai az Egyetemi Múzeum honlapján is megtekinthetők (http://muzeum.uni-miskolc.hu/kiallitas/ideiglenes.php) A tárlatvezetések mellett a múzeumi kutatószolgálat évente átlagosan 30-50 személyt szolgál ki, míg az ügyfélszolgálat keretében a múzeum évente kb. 80-100 alkalommal ad rövidebb-hosszabb felvilágosítást az utóbbi időben többnyire elektronikus formában érkező kérésekre. Az intézményben az egyetemtörténeti kutatások mellett már a kezdetektől folyt tudományos kutatói tevékenység is, amelynek két témaköre: a montanisztika (bányászat-kohászat) felsőfokú oktatásának története, illetve maga a montanisztika tudománya. A kutatások eredményeit az anyaintézmény, a könyvtár több sorozatban (A Miskolci Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Múzeum kiadványai; A bányászat, kohászat és földtan klasszikusai, szerk. Zsámboki László; és Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből, szerk. Zsámboki László), valamint sorozaton kívül megjelent kiadványokban publikálta. Az Egyetemi Múzeum, amely jelenleg is a központi könyvtár épületében található, két irodahelyiséget (az egyik kutatószobaként is funkcionál) és 190 m2 alapterületű raktárhelyiséget mondhat magáénak. Nem önálló szervezeti egység, így önálló költségvetése sincs. Személyi ellátottságát illetően egy fő vezető felsőfokú múzeumi szakalkalmazottal (aki egyben a levéltárvezető is), egy fő felsőfokú múzeumi szakalkalmazottal és egy fő részmunkaidős műszaki ügyintézővel, archivátorral (aki könyvtári és levéltári feladatokat is ellát) rendelkezik. Mivel Zsámboki Lászlót 1996 júniusában könyvtári főigazgatóvá nevezték ki (2005. augusztus 31-ig, nyugdíjba vonulásáig töltötte be ezt a pozíciót), 2001-től Szendi Attila lett a Történeti Gyűjtemények Osztályának, és így egyben a levéltárnak, valamint a múzeumnak is a vezetője. Internet: E-mail:
Folytatás...
|
