Az épület mind összalapterületét, mind össztérfogatát és raktári kapacitását tekintve jóval nagyobb lett, mint ahogy azt az 1963-as tervezési program előirányozta, de mivel jó néhány év csúszásban volt a kivitelezés, ekkor már nem volt célszerű a korábban tervezett adatokkal számolni. Az épület végleges adatai:

Összalapterület:	7610 m2
Össztérfogat:	27.940 m2
Olvasóterem alapterülete:	2702 m2
Olvasói férőhelyek száma:	460 m2
Raktári kapacitás:	15.120 polcfolyóméter (kb. 600.000 kötet)

A raktárépület mind a hat szintjével könyvek és folyóiratok raktározására épült, illetve 1982-től, azaz megalakulása után itt nyert elhelyezést az Egyetemi Levéltár folyamatosan gyarapodó iratanyaga is. A raktártömb építésekor már úgy tervezték, hogy ha majd szűknek bizonyul, két emeleti szint ráépítésével lehet bővíteni. Ez azóta sem történt meg, annak ellenére, hogy a raktár kapacitása már évek óta kimerült.

A kétszintes épület földszintjén hivatali és üzemi helyiségek találhatók, valamint itt kapott helyet a tanácsterem, a selmeci múzeumterem és az eredetileg főként egyetemi jegyzetek árusítására szakosodott egyetemi könyvesbolt, amely 2009 szeptemberétől a Géniusz Könyváruház egyik boltjaként üzemel. Külön meg kell említeni, hogy a földszinti előcsarnok jobb oldali falát Barcsay Jenő Asszonyok (vagy Beszélgetők) című (1969) márványmozaik faliképe díszíti.

Az emeleti rész az olvasóké, itt vannak az olvasótermek, itt zajlik az olvasószolgálati munka. Feltétlenül megemlítendő, hogy az emeleti részt egykoron (70-es évek) Európa egyik legnagyobb és legszebb olvasótermeként tartották számon. A 69,10 x 39,10 m-es konzolosan kiszélesedő terem oldalfalai termopán üvegből készültek. Az emelet konzolos kiszélesedése a külső esztétikum szerves része volt, ahogyan a négyoldalú egységes üvegfal kialakításával is az épület impozáns képének megteremtésére törekedtek. A hatalmas üvegfelület az épületet könnyeddé, áttekinthetővé tette. Sajnos, ma már mindez korántsem olyan mutatós, az üvegfelület megkopott, inkább matt, mint fényes és átlátszó, az üvegfelületet körülvevő külső, fekete műanyag burkolat pedig megszürkült, itt-ott erodálódott. A tetőszerkezetet 12 m-es osztásban karcsú acéloszlopok tartják. Az oszlopokra helyezett, tetőszerkezetet képező acél térrács több mint 13 ezer elemből készült. A tetőszerkezetbe eredetileg 264 db 108 x 108 cm-es, világító felületű üvegkupolát építettek be az olvasóterem természetes, egységes fényszórású megvilágítása céljából. Annak ellenére, hogy a tetőszigetelést akkor még Magyarországon a legritkábban alkalmazott, német importból származó műanyag fóliákkal, termikus úton, légmentesen alakították ki, az üvegkupolák mentén ez mégsem működött tökéletesen, az olvasóterem beázott, így 1978-ban teljesen lefedték a tetőt, megszüntetve ezzel a természetes megvilágítás lehetőségét. Az esti világítást eredetileg a mennyezeti farácsba ágyazott 1166 db 80 W-os fénycsővel oldották meg. 1981-ben teljesen új kivitelezési terv készült az olvasóterem jobb és gazdaságosabb megvilágítása céljából, amely néhány éven belül meg is valósult. 2200 db a korábbinál nagyobb teljesítményű fénycsövet helyeztek el a farácsos szerkezetbe, amelyek használatát energiatakarékossági szempontból tizenhatféle kapcsolással, szakaszosan kezelhetővé tették.