Noha a gólya és az ökörszem között nagyságra és a tagok, meg a részek arányaira nézve akkorra különbség van, hogy akár azt hihetné valaki, hogy sehogysem egyeztethetõk, az egyezés mégis könnyen lehetséges, mert a test boritéka mindkettõnél a toll, a testrészek ugyanazok, csakhogy mérték szerint nagyon különbözõk. Vegyük magyarázatunkhoz akármelyik rigónak a rajzát és kikapjuk minden madárra nézve a szükséges elnevezéseket, a melyeket a madárfajok leirása végett ismernünk kell.
Kezdjük tehát a rigó fejen, a csõrön átmenve a hátra, a farkra, aztán alúlról ismét fel a fej legkiállóbb részéig, a csõrig.
Van tehát a madárnak csõre, ennek felsõ és alsó kávája: van homloka, fejebúbja, tarkója, háta, dolmánya, farcsikja, farka, farokalja, szárnya, a lábnak csüdje, karma, lábújja, hasa, melle, begye, kantárja, szeme. A rajz világosan mutatja, hogy melyik részre tartozik a szó. Azt nem is kellett külön kimutatni, hogy a szárnynak van fedõ- és van evedzõ tolla, a farknak pedig kormánytolla.
Mindent le nem irhatunk, mert nagyon megvastagodnék a könyv és bekövetkeznék az, a mitõl a nép bölcs mondása óvogat, hogy t. i.:
A ki sokat markol, keveset szorit.
No de a mi fontos, az meglesz.
