ELŐSZÓ.

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat könyvkiadó-vállalatában eddig már több földtani vonatkozású munka jelent meg, mint pl. Cotta: A jelen geológiája (1873), Reclus: A hegyek története (1891), Szabó József: Előadások a geológia köréből (1893), Walther: A Föld és az élet története (1911) és Schaffer: Általános geológia (1919). Ezek azonban mind elfogytak. A Természet Világa című sorozatban legutóbb kiadott két földtani vonatkozású kötet rendszeres és részletes tárgyalásával magasabb igények és követelmények kielégítését célozza.

Így a korszerű földtannak népszerű, mindenki számára könnyen érthető és élvezetes formában való tárgyalása újra időszerűvé vált. Ezért esett a Természettudományi Társulat választmányának választása Gheyselinck: A nyughatatlan Föld c. munkájára. Ez a könyv már szerencsés kézzel összeválogatott és pompásan kiállított képanyaga miatt is szélesebb érdeklődésre tarthat számot. Kevés népszerű földtani mű van a világirodalomban, melynek képanyaga ennyire gazdag és változatos lenne, mint Gheyselinck könyvéé. A munka tárgyalási módja: egyszerűsége, világossága, meggyőző okfejtése és lebilincselő nyelvezete pedig nemcsak komolyan tanító, hanem mindenki számára élvezetes olvasmánnyá teszi ezt a művet.

Ezért látszott Gheyselinck munkája különösen alkalmasnak arra, hogy a földtan alapkérdéseit szélesebb rétegekkel ismertesse meg s így a természettudományok ezen, a nagyközönség előtt oly kevéssé népszerű ágának is híveket toborozzon.

A természettudományoknak alig van olyan ága, mint a földtan, amely iránt a nagyközönség olyan kevés érdeklődést tanúsítana. Pedig ez a tudomány korántsem a poros kövek, a szürke kövületek és a száraz adatok halmaza. A Föld nem mozdulatlan, változatlan és élettelen égitest. Ellenkezőleg! Rengeteg mozgalmasság, örökös változás, fejlődés jellemzi a Föld, illetőleg a rajta levő élet történetét. Bolygónk tehát teljes joggal viseli a könyv címében szereplő nyughatatlan Föld elnevezést. Csakhogy ez a nyughatatlan Föld mozgalmas történetét, változatos eseményeinek sok-sok csodáját, az élet fejlődésének sokezer lebilincselő mozzanatát nem a hétköznapok nyelvén meséli el. Minden kőzetdarab, minden ércdarabka, minden megkövült szerves maradvány e mozgalmas események valamelyikéről, a nyughatatlan Földről beszél. Csak értenünk kell ennek a beszédnek a nyelvén. Erre a nyelvre tanít meg bennünket Gheyselinck munkája. A fárasztó részletek elkerülésével rávilágít a földtani jelenségek nagy összefüggéseire, nagy szakaszaira. Meglátjuk belőle, hogyan ismerhetjük fel a Föld történetének hatalmas eseményeit, fejlődésének törvényeit. Segítségével megértjük, hogyan kelthető életre a megfigyelt földtani jelenségekből és tárgyakból Földünk mozgalmas története. Reméljük, hogy a magyar fordításnak is sikerülnie fog ezt a nyelvet megértetni és megszerettetni mindazokkal, akik nyitott szemmel akarnak a szabadban járni.

Sok nehézséggel kellett fordítás közben megküzdeni. Sok olyan műszó van a földtanban, amelyre eddig még nincs jó és általánosan használt magyar kifejezésünk. A Természettudományi Társulat hagyományaihoz híven azonban igyekeztünk minden fogalomra megtalálni a megfelelő magyar kifejezést. Igyekeztünk Gheyselinck élvezetes és szórakoztatva tanító írásmódját megtartani, de ugyanakkor az idegen műszavakat a könyvből a lehetőséghez képest száműzni.

Minden séta, amelyet a szabad természetben teszünk, egész sereg földtani megfigyelésre nyújt alkalmat. Minden kőbánya, minden agyaggödör előtt elgondolkodhatunk ama erők működésén, melyek az illető kőzetet létrehozták. Minden kavicsdarab emlékeztethet bennünket a földtörténeti események óriási távlatára. Sok földtani tárgy vagy természeti kép felidézheti bennünk azokat az irtózatos erőket, amelyek hirtelen katasztrófák, tűzhányók kitörései, földrengések alakjában rázták meg Földünk testét, vagy ama lassan ható folyamatokat, melyek észrevehetetlenül, fokozatosan alakították, formálták bolygónk arculatát s felébresztheti bennünk azt a tudatot, hogy nemcsak a teremtés koronája, hanem egyszersmind a Föld évmilliárdos történetében csak jelentéktelen kis porszem vagyunk. Megtanuljuk a földtanból, hogy az élet sok megnyilvánulása kapcsolatban áll a földtörténeti eseményekkel. Új, szélesebb látókörű világ tárul elénk, amelyben sok emberi kicsinyesség, amelyet a hétköznapok szürke világában oly fontosnak tartunk, jelentéktelen semmiséggé törpül!

Budapest, 1940. karácsony napján.

Dr. Zsivny Viktor,
Dr. Bogsch László.