nline Híradó | 73. szám

A Miskolci Egyetem Központi Könyvtárának tájékoztatója az online világ újdonságairól

Elektronikus levelezés 1.

(e-mail)

Az internetes szolgáltatásfajták közül az elektronikus levelezés okozta a legnagyobb forgalmat egészen 1995 közepéig, amikor a WWW megelõzte, de elsõsorban a Web állományok nagy mérete miatt. A felhasználók jelentõs része még ma is csak levelezésre használja az Internetet, illetve csak ilyen módon fér hozzá a hálózathoz.) Az Interneten a levelek továbbítása az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) szerint zajlik. Mint a neve is mutatja, ez a "szabvány" egy meglehetõsen egyszerû levéltovábbító eljárás, s nem tartalmaz olyan szolgáltatásokat (pl. a levelek nyomonkövetése és nyugtázása, az üzenetek titkosítása és védelme az illetéktelen betekintéstõl, telefonkönyv-szerû nyilvántartás a postafiókok tulajdonosairól, formázott dokumentumok és nem-szöveges anyagok továbbítása stb.), amelyek más levelezõrendszerekben megtalálhatók. Ezeket a funkciókat az SMTP bõvítésével vagy külsõ segédprogramokkal szokták szükség esetén megvalósítani. (Az X.400-as szabvány például kielégíti a "hivatalos" levelezés igényeit; az X.500 lehetõvé teszi a globális e-mail telefonkönyvek létrehozását; a MIME vagy az UUENCODE kódolással lehetséges ékezetes és formázott dokumentumok, multimédia anyagok, programok levélben való továbbítása; a PGP ill. RSA titkosító eljárással megoldható a levéltitok védelme és az üzenetek hitelességének ellenõrzése; stb.)

Minden felhasználó, aki account-tal (felhasználói joggal) rendelkezik egy internetes gépen, egyben egy elektronikus postafiókot (mailbox) is kap. Ennek a postafióknak a címe a felhasználó azonosítójából (username), egy "@" karakterbõl és az illetõ gép nevébõl áll össze: pl. kondrot@gold.uni-miskolc.hu. (Nem internetes hálózatokon a postafiókok címzése ettõl eltérõ lehet.) A postafiók természetesen jelszóval védhetõ, melyet a felhasználó maga állíthat be és bármikor módosíthat. (A Unix-ban erre a passwd parancs szolgál.) Az e-mail címek felderítése nem könnyû, az elõbb említett ok miatt egyelõre nincs egy mindenkire kiterjedõ "Internet-telefonkönyv", ahol az ismerõseink elektronikus postacímét megnézhetnénk. Vannak helyi, intézményi, vagy "ágazati" telefonkönyvek, a Usenet üzenetek küldõinek címeit tartalmazó keresõrendszerek, és a Unix finger parancsa is használható, ha tudjuk, hogy az illetõ melyik gépen rendelkezik accounttal (finger vezetéknév@gép.név), de még mindig a legbiztosabb módja egy e-mail cím kiderítésének, ha felhívjuk az illetõt telefonon és megkérdezzük tõle.

Az egyéni postafiókok mellett "csoportos" e-mail címek is létrehozhatók; az ide érkezõ leveleket a csoport minden tagja automatikusan megkapja a saját postafiókjába. Ilyen elven mûködnek az Internet és a Bitnet hálózat levelezõcsoportjai (list-ek), ahol azonos érdeklõdési körû emberek cserélhetik ki egymással az ismereteiket, kérhetnek és kaphatnak egymástól segítséget. Több ezer ilyen lista mûködik már a világon és jó néhány tematikus katalógust lehet találni róluk a hálózaton.

Számos program áll rendelkezésre - köztük több ingyenesen letölthetõ és használható - az Interneten való levelezésre (pl. mail, elm, pine, Pegasus Mail, Eudora, Minuet, Netscape ). Ezek különbözõ gépkörnyezetekre készültek és több-kevesebb szolgáltatást nyújtanak - mindenki kiválaszthatja a számára legmegfelelõbbet. Csaknem minden levelezõprogramnál megtaláljuk azonban a következõ alapfunkciókat: levélírás és -küldés, a beérkezett levelek megtekintése, levelek törlése vagy lemezre mentése, levelek megválaszolása (reply) vagy harmadik személynek való továbbítása (forward), összetartozó levelek gyûjtése iratgyûjtõkbe (folders), címlista (address book) készítése a leggyakoribb levelezõpartnerek nevével (nickname), aláírás blokk (sign block) automatikus hozzáillesztése a kimenõ levelekhez, stb. Valamennyi programnál kérhetünk segítséget a Help menüponttal vagy a ? megnyomásával, s a legjobb módja az elektronikus levelezéssel való ismerkedésnek, ha elõször saját magunknak küldünk egy próbalevelet, amit néhány másodperc múlva már el is olvashatunk.

(folyt. köv.)

1 800 humans prefere the eonatic way of life. Ladonia has now more than 1.800 citizens. Thus Ladonia is one of the most densely populated countries in the world: 1.800 inhabitants/square km.
The election is continuing until the 1st of March. The result is regularly presented at the Ladonia Discussion Board. Ladonia is ruled in the eonatic way through the ministers and other administrators. Other citizens can also participate in this; they can present a working plan for a department or an office - or something else. The Government has regularly cabinet meetings using mainly e-mail.

...

Nomads at the Puszta From Budapest and Székesfehérvár, from Szeged and Gyöngyös, from Pécs and Debrecen... they have arrived to Ladonia. We greet them very welcome all our Hungarian friends. The connection between Ladonia and Hungary has suddenly grown strong and firm.

...

Miskolci Egyetemi Hálózati Hírek

• Az utolsó simítások folynak a Miskolci Egyetem angol nyelvû ismertetõjén (http://www.uni-miskolc.hu/Uniweb), amely röviden bemutatja az egyetemen folyó oktatási és tudományos munkát, és egyben mutatókat tartalmaz a karok és tanszékek saját, részletesebb Web oldalaira. (Remélhetõleg még az idén elkészül a magyar változat is.)

• Áprilistól jelentõsen bõvült a Központi Könyvtár LanCD hálózatán szolgáltatott CD-ROM adatbázisok köre. Kb. 40 CD érhetõ most már el az egyetemi hálózatról a legkülönbözõbb témákban: jogi-, közgazdaságtani-, anyagtudományi-, kémiai-, matematikai- és társadalomtudományi bibliográfiák, valamint katalógusok, multimédia kiadványok, szoftvergyûjtemények stb. találhatók a szerveren (gopher://gopher.uni-miskolc.hu/00/univ/kvt/cd-rom/lancd.txt). A könyvtár munkatársai az elkövetkezõ hetekben a helyszínen telepítik a CD-ROM-ok (és a MISKA könyvtári katalógus) eléréséhez szükséges programokat a szolgáltatások iránt érdeklõdõ tanszékeken.

• A Könyvtár erre az évre elõfizetett a SwetScan nevû szolgáltatásra, ahol több mint 13 ezer külföldi folyóirat több százezer számának tartalomjegyzékében lehet keresni. A kiválasztott cikkek (egyelõre a hagyományos) könyvtárközi kölcsönzés útján meg is rendelhetõk. További részletek a gopher://gopher.uni-miskolc.hu/hh/univ/kvt/bbs/swets gopher menüben olvashatók.

• Készül egyébként a Központi Könyvtár Web szervere is, így néhány hét múlva várhatóan már a http://www.lib.uni-miskolc.hu címen is megtalálhatók lesznek a könyvtári online szolgáltatások részletes ismertetõi.

Új, Internet-témájú dokumentumok a MEK-ben

97/03/26 CD-ROM a hálózaton
gopher://mek.iif.hu/00/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/netwsh94/cdnws94.hun

97/03/17 UNIX felhasználói ismeretek
gopher://mek.iif.hu/hh/porta/szint/muszaki/szamtech/os/unixism

97/03/10 Weblapok keresõrendszerei
gopher://mek.iif.hu/00/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/keresok.hun

97/03/04 Jelentés az elektronikus publikációk kötelespéldány szolgáltatásáról
gopher://mek.iif.hu/00/porta/szint/tarsad/konyvtar/ekotel.hun

97/02/06 Navigáció a hálózaton (HTML-ben)
gopher://mek.iif.hu/hh/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/navigac

97/01/20 Hiper Trükkök Megjelenítésének Lehetõsége: HTML
gopher://gopher.mek.iif.hu/00/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hipertml.hun

96/12/20 A Z39.50 információkeresési szabvány és alkalmazása
gopher://gopher.mek.iif.hu/hh/porta/szint/tarsad/konyvtar/z39_50

96/12/18 TCP/IP Primer -- Bevezetés az internet protokollokba
gopher://gopher.mek.iif.hu/hh/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/tcpip

96/12/17 Unix ismertetõ
gopher://gopher.mek.iif.hu/00/porta/szint/muszaki/szamtech/os/unix-ism.hun

96/12/11 Intelligens Városok
gopher://gopher.mek.iif.hu/hh/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/intellig

96/12/06 Hogyan készítsünk hatásos weblapot?
gopher://gopher.mek.iif.hu/00/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasos.hun

96/12/02 Az Internet használatának lehetõségei a középiskolában
gopher://gopher.mek.iif.hu/00/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/intkozep.hun

- - -

97/03/10 Internet: Forradalom a géptervezésben (is)?
http://www.mach.uni-miskolc.hu:8080/~szg/mcad97a.html

97/02/25 A VRML nyelv alapjai
http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/matematika/vrml/alapok.htm

97/02/24 Hálózati kommunikáció a magyarországi zöld szervezetek munkájában
http://spike.fa.gau.hu/heves/diploma/diploma.html

Hazai Hálózati Hírek

• Az Internet Szolgáltatók Tanácsa megegyezett a hazai internetes domain-nevek bejegyzésének új rendjérõl. Ezentúl sokkal gyorsabban és könnyebben lehet majd az Internetbe kötött gépeket regisztráltatni és új egy struktúrát is kialakítanak: co.hu (cégek, termékek), tm.hu (védjegyek), org.hu (társadalmi szevezetek), info.hu (információszolgáltatók), priv.hu (magánszemélyek).

• A magyar akadémiai hálózat tagjainak konferenciája, a Networkshop'97 május 27-én kezdõdik Keszthelyen. Mostanra már összeállt a szekciók és az elõadások listája is (http://www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop/).

• Az OMFB "Információs és Kommunikációs Technológiai Alkalmazások" címû pályázatának kiírása a http://www.omfb.hu/ lapon jelent meg. A beadási határidõ április 21. Az OTKA 1997 évi tematikus és ifjúsági, valamint posztdoktori pályázatai pedig a KFKI Web szerverén kaptak helyet: http://www.kfki.hu/~gophadm/otka/otka.html

• Az informatikai termékek gyártói és vásárlói számára virtuális IFABO nyílik a http://www.dbassoc.hu címen májustól. (De azért még az idén a hagyományos kiállítást is megrendezik. ;-) )

• Egy virtuális egyetem is szervezõdik a Hálózaton. Az UNIWORLD nevû, magyar-amerikai egyetemen különbözõ társadalomtudományi szakokon lehet majd tanulni 1998-tól. További információk: http://isis.elte.hu/~nyiri/uniworlh.htm.

• Megjelent a Tiszatáj irodalmi folyóirat online kiadása. Az 50. éves születésnapját ünneplõ Tiszatáj a http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/tiszataj/ címen olvasgatható. A szintén Szegeden szerkesztett AETAS törtenettudományi folyóiratot pedig a http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/aetas/ URL címen lehet lapozgatni ezentúl. A BKE virtuális diáklapja, a Karl is rajta van már a Hálón: http://www.idg.hu/karl.

• Az utóbbi hetekben több "kötelezõ olvasmány" is bekerült a Magyar Elektronikus Könyvtár (http://www.mek.iif.hu) gyûjteményébe. Például: Molière: A fösvény, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Jókai Mór: Az aranyember, Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival, Katona József: Bánk bán.

• Az angol szótár után most már egy német-magyar és magyar-német szótár is van a http://www.cab.u-szeged.hu/cgi-bin/szotarG címen. A sokféle módon lekérdezhetõ szótár 24 ezer szót és 3 ezer kifejezést tartalmaz.

• Az összes, Magyarországon megjelent videofilm katalógusa található a Fénypont videofilm adatbázisban: http://www.dravanet.hu/fenypont/.

• A MUD-ok és más hagyományos és elektronikus szerepjátékok kedvelôi bõséges információ-gyûjteményt találhatnak a http://rpg.fok.hu/ oldalon.

• A televíziós mûsorújsághoz hasonló (nyomtatott) Internet Kalauz magazin elektronikus kiadása a http://www.ikalauz.hu/ címen jelent meg. A Hunternet címû hírlevél viszont inkább az Online Híradóhoz hasonlít: új hazai és külföldi online szolgáltatásokat ismertet (http://www.hunpro.com/~attila/hunternet.htm).

• Egy nagyszerû FTP keresõprogram jelent meg márciusban a Neumann J. Számítástechnikai Szakközépiskola Web szerverén (http://kereso.njszki.hu/), mellyel a hazai anonim FTP archívumokban található szoftverek és egyéb állományok között lehet keresgélni.

• A HPC Online a Web szerverén ingyenes tárolóhelyet biztosít bárkinek, aki érdekes vagy hasznos információkat tartalmazó HTML oldalakat szeretne feltenni az Internetre. A FreePages nevû szolgáltatásról a http://www.hpconline.com/freepages/ címen található egy ismertetõ.

• Hollósi Józsi a HIX-en újabb levelezõ fórumot indított. A WEBMESTER lista (webmester@hix.com) a magyar WWW szerkesztõk szakmai információcseréjét és megbecsülését kívánja elõsegíteni. Feliratkozni a subs-webmester@hix.com címre küldött levéllel lehet.

• A középiskolai oktatásban használható internetes információforrások gyûjteménye készül a http://www.piar.hu/tantargyak/ Web lapon. A szerkesztõ, Csanády Miklós olyan önkénteseket keres, akik felvállalnák egy-egy tantárgy gondozását.

• A Matematikai Tanárok Egyesületének MATKAPOCS szervere új helyet kapott: http://matkapocs.elte.hu/. A matematikával és informatikával foglalkozó tanárok számára indított levelezési lista címe is megváltozott. Feliratkozni ezentúl az owner@matkapocs.elte.hu postafiókba küldött "join lista" parancsot tartalmazó levéllel lehet, a levelezõcsoport tagjainak pedig a lista@matkapocs.elte.hu címen lehet írni.

A Központi Könyvtár online és CD-ROM szolgáltatásairól az Olvasótermi 101-es szobában és a 13-27-es melléken lehet felvilágosítást kapni.