nline Híradó | 74. szám
1997. június
A Miskolci Egyetem Központi Könyvtárának
tájékoztatója az online világ
újdonságairól
Az elektronikus levelezésrôl az O.H. elôzô
számában közölt "elméleti alapok" után a
mostani részben már néhány gyakorlati ismeret is
olvasható a levelezôprogramok használatáról.
Természetesen ez csak kis töredéke a
lehetôségeknek, érdemes a programok is
leírását tanulmányozni. A hónap
találata egy szellemes iskolai bakigyûjteménybôl
való. A hírrovat pedig most különösen
bôséges, nagyon megindult az élet az utóbbi hetekben
a magyar Interneten.

Elektronikus levelezés 2.
Az Internet "alap" levelezõprogramja a Unix mail parancsa,
amely ugyan elég sok funkciót nyújt, de használata
nehézkes, így csak akkor lehet rá szükség, ha
az adott gépen történetesen nincs más
elérhetõ levelezõprogram. A mail fontosabb
parancsai:
| levélküldés: | mail címzett@gép.név
(befejezés: Ctrl/D) |
| beérkezett levelek listája: | mail |
| egy levél elolvasása: | a levél sorszámának beírásával |
| válaszolás egy levélre: | "r" gomb |
| egy levél törlése: | "d" gomb vagy "d levélsorszám" |
| a parancsok listája: | "?" gomb |
| kilépés: | "q" vagy "x" gomb (utóbbinál az elolvasott levelek megmaradnak a postafiókban) |
Magyarországon egy másik gyakran használt program a
pine, melynek van Unix, VMS és MS-DOS változata is. Ez
már menükkel mûködik és többek
között tartalmaz egy fejlett szövegszerkesztõt (pico),
lehet benne iratgyûjtõket és címtárat
kezelni, és a Usenet newsgroupok is olvashatók vele. A
pine fontosabb parancsai:
| levélküldés: | "Compose menü" (befejezés: Ctrl/X) |
| levélírás felfüggesztése: | Ctrl/O (folytatás: a Compose menüponttal) |
| levélírás megszakítása: | Ctrl/C (az eddig írt szöveg elvész!) |
| MIME kódolású levélmelléklet: | Ctrl/J (a fejléc Attachment: mezõjében) |
| elõre megírt szöveg betöltése: | Ctrl/R (majd Ctrl/T a file-listához) |
| beérkezett levelek listája: | "Folder Index" menü |
| egy levél elolvasása: | "Enter" az indexben kiválasztott levélnél |
| válaszolás egy levélre: | "r" gomb |
| továbbítás új címre | "f" gomb |
| egy levél törlése: | "d" gomb (csak kijelöli törlésre) |
| törlés visszavonása: | "u" gomb |
| törölt levelek eltávolítása: | "x" gomb |
| egy levél elmentése: | "s" gomb (egy megadott iratgyûjtõbe ment) |
| egy levél file-ba írása: | "e" gomb (egy megadott állományba ment) |
| levélmelléklet megnézése | "v" gomb (ezután az "s" gombbal menthetõ el) |
| iratgyûjtõk kezelése | "Folder List" menü (régi levelek gyûjtõhelyei) |
| becenevek kezelése | "Address Book" menü |
| visszalépés a fõmenüre | "m" gomb (ha nem mûködik, elõbb Ctrl/C) |
| kilépés a pine-ból: | "q" gomb (ekkor törlõdnek a kijelölt levelek) |
A még fejlettebb levelezõ kliensek használata
többnyire "önképzéssel" is
elsajátítható; a felhasználót menük,
ikonok és részletes leírások segítik.
Nálunk a Windows-alapú Eudora, a Microsoft Mail és a
Netscape Mail funkciója a legnépszerûbb az utóbbi
idõben. Fontos lehet még a Pegasus Mail (pmail), amelynek magyar
nyelvû változata is létezik már,
továbbá az IIF felhasználói körben elterjedt
ELLA, ami újabban TCP/IP felett is mûködik.
Mindenképpen olyan levelezõprogramot válasszunk, ami
ismeri a MIME protokollt (valamennyi itt felsorolt szofver ilyen), mert ezzel
könnyen és megbízhatóan lehet ékezetes
levelezést folytatni az Interneten, továbbá
lehetõvé teszi bináris állományok
(formázott dokumentumok, képek, programok stb.) levélben
való továbbítását is.
Nem MIME rendszerû programoknál az UUENCODE kódolás
segíthet. Ez a hálózaton sokfelé
megtalálható kis Unix segédprogram az angol
ábécé karaktereire konvertálja át a megadott
állományt (az egyenlõ hosszúságú
sorokat tartalmazó kódolt file elején a "begin", a
végén pedig az "end" szó található), ami
így már gond nélkül átküldhetõ az
SMTP protokollal az Interneten vagy bármilyen más
hálózaton, amely 7 bites kódokat tud csak
továbbítani. A címzettnek az UUDECODE programmal kell a
kapott üzenetet visszakódolnia.
(folyt. köv.)
A hónap találata:

The World According to Student Bloopers
Richard Lederer
St. Paul's School
http://www.vein.hu/~rohonyia/history.htm
One of the fringe benefits of being an English or History teacher is
receiving the occasional jewel of a student blooper in an essay. I have pasted
together the following "history" of the world from certifiably genuine student
bloopers collected by teachers throughout the United States, from eight grade
through college level. Read carefully, and you will learn a lot.
The inhabitants of Egypt were called mummies. They lived in the Sarah
Dessert and traveled by Camelot. The climate of the Sarah is such that the
inhabitants have to live elsewhere, so certain areas of the dessert are
cultivated by irritation. The Egyptians built the Pyramids in the shape of a
huge triangular cube. The Pyramids are a range of mountains between France and
Spain.
Without the Greeks, we wouldn't have history. The Greeks invented three kinds
of columns - Corinthian, Doric and Ironic. They also had myths. A myth is a
female moth. One myth says that the mother of Achilles dipped him in the River
Stynx until he became intolerable. Achilles appears in "The Illiad", by Homer.
Homer also wrote the "Oddity", in which Penelope was the last hardship that
Ulysses endured on his journey. Actually, Homer was not written by Homer but by
another man of that name.
Eventually, the Ramons conquered the Geeks. History call people Romans because
they never stayed in one place for very long. At Roman banquets, the guests
wore garlic in their hair. Julius Caesar extinguished himself on the
battlefields of Gaul. The Ides of March killed him because they thought he was
going to be made king. Nero was a cruel tyrany who would torture his poor
subjects by playing the fiddle to them.
The Renaissance was an age in which more individuals felt the value of their
human being. Martin Luther was nailed to the church door at Wittenberg for
selling papal indulgences. He died a horrible death, being excommunicated by a
bull. It was the painter Donatello's interest in the female nude that made him
the father of the Renaissance. It was an age of great inventions and
discoveries. Gutenberg invented the Bible. Sir Walter Raleigh is a historical
figure because he invented cigarettes. Another important invention was the
circulation of blood ...
Új CD-ROM-ok a Központi
Könyvtárban
- European R&D Database '97 - az európai
kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézmények
részletes ismertetése, valamint a fontosabb kutatók
és kutatásvezetõk adatai.
- EconLit 1969-1997/I. - angol nyelvû közgazdaságtani
bibliográfia (1997. I. negyedév).
- Metadex 1990-97/I. - angol nyelvû kohászati és
anyagtudományi bibliográfia (1997. I. negyedév).
- Pressdok 1996/II. - magyar napi-, heti- és havilapok cikkeinek
bibliográfiája (1996. II. félév).
- OMIKK Cikk 1997/I. - magyar és külföldi mûszaki
és vállalatgazdasági bibliográfia (1997. I.
negyedév).
- CD-Jogtár 1997/04. - a teljes magyar hatályos joganyag,
Magyar Közlöny, jogi bibliográfia stb. (1997 április
30-i állapot).
- Telefonkönyv 97/II. - országos telefonkönyv (1997. II.
negyedév).
- Networkshop '97 - a május végén lezajlott
hálózatos konferencia teljes szövege HTML és
részben WinWord DOC formátumban.
További infók a könyvári Weben:
http://www.lib.uni-miskolc.hu/serv/comp.htm
Hazai Hálózati
Hírek

- Május végétõl mûködik a 10
Mbit/s sebességû ATM vonal Budapest és Bécs
között, amelyen át a HBONE használói
(köztük az oktatási intézmények és a
közgyûjtemények) a korábbinál lényegesen
gyorsabban érhetik el a nemzetközi Internetet. Az Európai
Unió TEN-34 programjának részeként, a
térség országai közül elsõként mi
csatlakozhattunk ehhez a nagysebességû hálózathoz,
melynek egyes szakaszain 34 és 155 Mbit/s közötti
átviteli sebességet is terveznek.
(http://www.iif.hu/projektek/ten34/ten34.html)
- Az elõzõ számban már szó volt róla,
hogy a Magyar Internet Szolgáltatók Tanácsa
új domain neveket és regisztrációs
szabályokat vezetett be. Most már ezek a hálózaton
is olvashatók a
http://www.nic.hu címen.
- Többszöri nekifutás után végre
elkészült a Hungarnet Egyesület AUP-je,
(hálózati szabályzata), mely ismerteti a HBONE
használóinak jogait és kötelességeit, valamint
az ajánlott hálózati illemszabályokat. A dokumentum
mintaként szolgálhat az intézményi
hálózatok üzemeltetõinek, illetve más Internet
szolgáltatóknak is. A Hungarnet AUP elsõ nyilvános
szövegváltozata a
http://www.hungarnet.hu/magyar/halszolg/aup.htmllapon található.
- A május 27-29. között lezajlott Networkshop'97
konferencia anyaga a
http://www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop/97/tartalom/NWS/index.htm
címen olvasható.
- Novemberben "Az információs társadalom, mint
téma: változások a valóságban,
irányzatok a kutatásban, lehetõségek az
oktatásban" címmel mûhelykonferenciát rendeznek
a BME-n, ahol kerekasztal viták, beszámolók és
kiadványbemutatók is lesznek. Érdeklõdni,
jelentkezni a
zkl@lucy.tgi.bme.hu (Z. Karvalics László)
címen lehet.
- Megalakult a Magyar Könyvtárosok Egyesületének
Elektronikus Könyvtár Szekciója, hogy
ösztönözze és segítse az elektronikus dokumentumok
kezelését és szolgáltatását a
könyvtárakban. A tervezett témák közül
néhány: hazai CD-ROM és online adatbázisok
tesztelése, digitális dokumentumok katalogizálása,
magyar elektronikus újságok és hálózati
könyvtári szolgáltatások
nyilvántartása, értelmezõ szótár,
tapasztalatcserére alkalmas rendezvények
(http://pollux.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz).
- A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem
Könyvtárának Web lapja
(http://pernix.bke.hu)
új külsõt kapott és most már
kétféle Web felületen keresztül is
lekérdezhetõ a könyvtár katalógusa, melyek
használata sokkal könnyebb, mint a korábban csak telnettel
elérhetõ karakteres keresõrendszeré.
- A pécsi JPTE Könyvtárának Web oldala a
http://libun.jpte.hu/ címen érhetõ el. A helyi
információk mellett természetesen a könyvtár
katalógusában is kereshetünk.
- Egy fontos lépés történt májusban a magyar
könyvtári OPAC-ok Web-alapú
lekérdezésében: átadták a
KözElKat projekt központi lekérdezõ
rendszerét, mellyel egyszerre lehet keresni több nagy
katalógusban, függetlenül attól, hogy ez egyes
intézményekben milyen könyvtári szoftvert
használnak. A központi keresôprogram címe:
http://www.kozelkat.iif.hu/, de van egy debreceni
(http://www.lib.klte.hu/kozelkat/) és egy szegedi
(http://www.sk-szeged.hu/kozelkat/) másolat is.
- A Nyelvtudományi Intézetben még 1985-ben
kezdõdött a magyar irodalmi és köznyelv
nagyszótárának összeállítása. A
szótár forrásanyagául szolgáló
irodalmi szöveggyûjtemény most
elérhetõvé vált mindenkinek az Interneten
keresztül
(telnet sun1.nytud.hu login:patuser password:Patuser). A
menüvezérelt adatbázisban a keresett szavak
szövegkörnyezettel együtt jelennek meg, és a
találatok elektronikus levélben is elküldhetõk.
- A korábban csak parancsokkal vezérelhetõ, telnettel
elérhetõ IIF adatbázisok most már Web
felületrõl is lekérdezhetõk lesznek. Az elsõk
között jelent meg ilyen új köntösben az Egyetemi
és Fõiskolai Tankönyv és Szakkönyv
Adatbázis. Az EFTAN jelenleg kb. kétezer könyv és
száz kiadó ismertetését tartalmazza, s
negyedévenként frissítik
(http://www.sztaki.hu/db).
- A SZOTE Web szerverén a röntgenanatómia (CT
és MRI eljárások) oktatásához
használható képi adatbázist tettek
közzé. Az anyag fejlesztése jelenleg is folyik,
elsõként "A vázrendszer
röntgenanatómiája" c. összeállítás
készült el
(http://www.szote.u-szeged.hu/Radiology/Anatomy).
- Az iNteRNeTTo magazinnak újabb mutációja indult:
az "iNteRNeTTo KELET" Észak- és Kelet-Magyarországot
mutatja be az interaktív, online újságírás
módszereivel. Az URL cím:
http://foobar.szabinet.hu/internetto/ A "klasszikus" iNteRNeTTo pedig a
push-technológiára épülõ
információ-sugárzással kísérletezik.
A
http://www.internetto.hu/push/ lapon mindenki saját maga
állíthatja össze annak a hírlevélnek a
témáit, amit a továbbiakban rendszeresen olvasni
szeretne.
- Az Art'hur Kortárs Mûvészeti és
Kulturális Alapítvány oldalain
(http://www.netstudio.hu/arthur) mai írók és
költõk mûveit olvashatjuk.
- A
http://www.klte.hu/~egyelet/ címen pedig egy másik,
korábban nyomtatva terjesztett újság, a KLTE Egyetemi
Élet c. lapja jelent meg.
- A Távol-Kelet címû havilap internetes
kiadása az ázsiai országokról tudósít
magyar nyelven
(http://www.elender.hu/eastinfo/tavolk/).
- Megalith 2001 címmel indult az elsõ magyar
ûrkutatástörténeti és -technikai magazin
(http://www.hpconline.com/freepages/megaliths).
- Egy csodálatos gyûjtemény jelent meg a KFKI WWW
szerverén "Festészet Magyarorszagon a kezdetektõl a 20.
század közepéig" címmel a magyar
mûvészek legszebb és leghíresebb
festményeibõl. A mintegy 1300 képet tartalmazó
gyûjteményt magyar és angol nyelvû életrajzok
és magyarázó szövegek egészítik ki
(http://www.kfki.hu/keptar/).
- Révész Tamás Pulitzer-díjas
fotómûvész Budapestrõl készült
képeibõl nyílt kiállítás a
http://www.hvg.hu/galeria/revesz/ URL címen.
- A szellemes nevû Hullámvadász Honlap talán a
legteljesebb hazai gyûjtemény a "hagyományos" elektronikus
médiáról, vagyis a rádióról és
a televízióról. A
http://emc.elte.hu/~hargitai/media/ címen az összes
Interneten sugárzó magyar adó "fogható", a
szöveges és képes dokumentumok, valamint
link-gyûjtemények mellett.
- Már Magyarországon is folynak kísérletek az
Interneten való TV-adással: Az Írisz Multimédia
Szerveren magyar filmek és televíziós mûsorok
nézhetõk. Elsõként a "Hyppolit, a lakáj"-t
tekinthetjük meg, ha van (ingyenesen letölthetõ) Real Player
programunk, hangkártyánk és persze gyors
hálózati kapcsolatunk
(http://multimedia.irisz.hu/).
- A Magyar Honlapon elkészült egy
link-gyûjtemény a Budapesttel foglalkozó Internet
forrásokról
(http://www.fsz.bme.hu/hungary/budapest/bplinks/).
- Az Institution of Electrical Engineers (IEE) angol
mérnökegyesület magyarországi irodájának
honlapja a MTESZ szerverén kapott helyet:
http://www.mtesz.hu/iee/. A
"Vezetõképzésért"
Alapítványról pedig a
http://www.vki.bke.hu/~iicmt oldalon jelentek meg
információk.
- Az EuroInfo Központ Web lapján
(http://www.itd.hu/itdheuro.htm)az Európai Unióval
kapcsolatos információk (fogalmak, jogszabályok,
üzleti ajánlatok, felhívások)
találhatók.
- Egy témák szerint rendezett gyûjtemény
található a Schönherz kollégiumban
mûködô anonim FTP szerverekrõl a
http://www.fa.gau.hu/~charlie/ftpsch.htm címen. Jó
kiegészítése a szintén nemrégen indult
magyar FTP-keresõnek:
http://anonymous.njszki.hu/.
- A Hungarian Link Exchange
(http://hle.isys.hu/) egy
különleges szolgáltatás: a résztvevõk
kölcsönösen beillesztik egymás Web lapjainak
reklámját és URL címét a saját WWW
oldalaikba, így népszerûsítve a többieket.
- A szerkesztõk ígérete szerint Magyarország
legnagyobb viccgyûjteménye készül a
http://www.ker-press.hu/ címen.
A Központi Könyvtár online és CD-ROM
szolgáltatásairól
az Olvasótermi 101-es szobában és a
13-27-es melléken lehet
felvilágosítást kapni.