nline Híradó | 78. számnline Híradó | 78. szám
A gopher (magyarul: "pocok") rendszer a Minnesotai Egyetem kabala állatáról kapta a nevét, mert ott kezdték el kifejleszteni 1991 elején. Eredetileg az egyetemi hálózaton található információforrások könnyebb elérésére tervezték, de mivel a programot nyilvánosan közzétették a hálózaton, rövidesen rendkívül népszerû lett az egész világon és kiváló eszköznek bizonyult a korábban FTP archívumokban és telnet-tel elérhetõ adatbázisokban, faliújság rendszerekben elhelyezett anyagokhoz való egyszerûbb hozzáféréshez. A gopher - sok Internet eszközhöz hasonlóan - kliens/szerver elven mûködik. A szolgáltató gép egy listát küld a hozzáférhetõ állományokról és alkönyvtárakról, amit a felhasználó gépén futó kliens menük sorozataként jelenít meg. A hierarchikus menükben kalandozva a felhasználó elõbb-utóbb eljut az õt érdeklõ dokumentumhoz, programhoz vagy adatbázishoz. És ami a legfontosabb: a menükben szereplõ állományoknak nem kell ugyanazon a szerver gépen lenniük, olyan file-okra vagy directory-kra is hivatkozhatnak az egyes menüpontok, amelyek a világ másik végén, egy másik számítógépen vannak. A felhasználó észre sem veszi, hogy mikor megy át egyik géprõl a másikra, nem kell hosszú Internet címeket megjegyezni és begépelni.
A gopher alapvetõen szöveges állományok kezelésére jó, de el lehet vele érni képeket, hangokat, szoftvereket, kereshetõ indexeket is. A legtöbb anonim ftp archívum gopheren keresztül is használható, ami jelentõs könnyebbség, sõt telnet hívások is indíthatók a gopher menükbõl. 1992 augusztusában kidolgozták a gopher+ protokollt, ami jelentõsen továbbfejlesztette az eredeti gopher szabványt és számos új lehetõséget vezetett be (pl. MIME formátumok támogatása, online kitölthetõ ûrlapok).
Sokféle gopher kliens közül választhatunk, többségük public domain szoftverként ingyenesen letölthetõ a hálózatról. Ráadásul az idõközben megjelent WWW kliensek is képesek a gopher szerverekkel kommunikálni, igaz többségük nem támogatja a gopher+ szabvány minden lehetõségét (pl. nem kezelik az ûrlapokat). Ha közvetlen Internet kapcsolatunk van vagy SLIP/PPP hozzáférésünk, akkor használhatjuk a PC-n futó karakteres vagy grafikus klienseket (Minuet, Hgopher, WinGopher, ill. Netscape, Explorer stb.). Ha csak egy "shell account"-unk van, akkor meg kell elégednünk a Unix vagy VMS alatt futó egyszerûbb karakteres klienssel. Az elõbbiek kezelése pillanatok alatt megtanulható és ha jól vannak beállítva, akkor szöveges állományok mellett a multimédia anyagokat is meg tudják mutatni. A unixos "curses" kliens esetében a "?" megnyomásával kérhetünk egy listát a kiadható parancsokról, és a nem szöveges file-okat csak letölteni tudjuk, online megjeleníteni nem. Ezt a programot bárki kipróbálhatja. ha telnet-tel felhív egy olyan gépet, ahol van nyilvános gopher kliens szolgáltatás. Pl. telnet gold.uni-miskolc.hu és login: gopher. (Célszerû VT100-as emulációt használni!)
Fontosabb parancsok a Unix gopher kliensnél:
| egy menüpont kiválasztása: | Enter vagy jobbra nyíl | |
| visszalépés az elõzõ menüre: | u vagy balra nyíl | |
| lapozás a menüben: | szóköz vagy < és > | |
| kilépés a kliensbõl: | q és Enter | |
| letöltés megszakítása: | Ctrl/C | |
| ûrlap kitöltés megszakítása: | Ctrl/G | |
| könyvjelzõ elhelyezése: | a vagy A | |
| könyvjelzõk elõhívása: | v | |
| az aktuális file elmentése: | s + file-név | |
| az aktuális file letöltése (modemmel): | D | |
| keresés az aktuális file-ban: | / | |
| a file pontos helye és egyéb adatai: | = |
A gopher "sikeréve" 1993 volt, rövid idõ alatt több ezer szerver jelent meg a hálózaton és ezek már több millió állományhoz biztosítottak hozzáférést. Azóta a multimédia és hipertext képességekkel rendelkezõ World-Wide Web gyakorlatilag kiszorította ezt a navigációs eszközt az Internetrõl. Azért van még néhány értékes információforrás, amely - legalább alternatívaként - gopheren keresztül is elérhetõ (pl. a Magyar Elektronikus Könyvtár: gopher.mek.iif.hu) A gopher szerverek sokkal kevésbé túlterheltek, mint a WWW vagy az FTP szolgáltatók. Mivel a gophernél többnyire csak rövid menüket kell átküldeni a hálózaton és utána lebomlik a két gép közötti kapcsolat, és mivel a WWW-vel szemben itt nincsenek nagy méretû képek, ezért a gopher nagyon "kíméletesen" használja a kommunikációs vonalakat. Ráadásul a legújabb verziójú gopher szerverek tudnak HTML dokumentumokat is szolgáltatni és oda-vissza megoldott az átjárás a Web és a gopher között.
ALAP INTERNET TÖRVÉNY: "Ami lefagyhat, az le is fagy."
NOÉ KIEGÉSZÍTÉSE: "Ami nem fagyhat le, az is lefagy."
HENRYKE KIEGÉSZÍTÉSE: "Ha mégsem fagy le, akkor megszakad a vonal."
NOÉ HTML SZABÁLYAI:
ALAPSZABÁLY: "A HTML annyira egyszerû hogy lehetetlen benne megírni azt, amit elképzeltél."
HENRYKE KIEGÉSZÍTÉSE: "Ahhoz, hogy könnyû legyen viszont túl bonyolult."
E-MAIL TÖRVÉNYEK:
- A címet mindig elgépeled.
- Ha nem gépeled el, akkor a cím megszûnt.
- Ha nem szûnt meg, akkor nem válaszolnak.
- Ha mégis válaszolnak, akkor viszont már késõn.
- Ha ezek közül egyik sem igaz, akkor tegnap már megbeszéltétek IRC-n.
Egy hónapos kipróbálásra, március 23-ig megkaptuk a Dissertation Abstracts Ondisc 1994 január és 1997 szeptember közötti lemezét. A teljes DAO adatbázis már több mint 1.3 millió külföldi disszertáció adatait tartalmazza, az éves növekmény mintegy 40 ezer tétel. A bibliográfiai adatok mellett többnyire egy részletes tartalmi ismertetõ is van. Az adatbázis a Központi Könyvtár olvasótermi 101-es szobájában használható, a kikeresett adatok mágneslemezre letölthetõk. A disszertációk teljes szövege is megrendelhetõ papíron vagy mikrofilmen, de ezért már fizetni kell.
A multimédia CD-ROM 7 nyelven, képekkel és videókkal illusztrálva mutatja be Korea történelmét és kultúráját.
A népszerû adatbázisok legújabb kiadása 1989-tõl 1997 végéig tartalmazza a magyar újságokban, heti és havi lapokban megjelent cikkek, valamint a külföldi újságokban szereplõ magyar vonatkozású publikációk bibliográfiai adatait.
A kétlemezes kiadvány 45 darab gyönyörû Magyarország-térképet tartalmaz, melyek a 16. és 19. század között készültek. A térképek kisméretû GIF és nagyfelbontású TIFF formátumban vannak.
A "Multimédia a könyvtárban" c. könyv mellékleteként megjelent, gazdagon illusztrált CD az írás, a könyv és a papírgyártás történetét ismerteti, valamint bemutatja a legszebb magyar könyvtárakat.
A CHIP magazin mellett újabban ennek a két folyóiratnak a CD-ROM melléklete is megtalálható a Könyvtárban. A legfrissebb lemezek a LanCD szerveren át is elérhetõk, a régebbi számok a 101-es szobában használhatók, másolhatók. Mindkét CD-n - a nyomtatott magazinok aktuális témáit illusztráló anyagok mellett - bõséges shareware és freeware válogatásokat találunk, többek között multimédia, WWW és Java szoftvereket - DOS, Windows, Win'95 és NT, OS/2 Warp és Linux operációs rendszerekre.
A Figyelõ márciusi CD-ROM mellékletén a szokásos reklámok mellett gazdasági hírek, autós információk, tõzsdejáték, jogszabályok és szoftver demók találhatók.
NON-PROFIT
A Központi Könyvtár online és CD-ROM szolgáltatásairól az Olvasótermi
101-es szobában és a 13-27-es melléken lehet felvilágosítást kapni.