nline Híradó | 79. számnline Híradó | 79. szám
A World-Wide Web, a "világméretû pókháló" ötlete nem sokkal a gopher megalkotása után született meg a genfi CERN kutatóintézetben, de csaknem két évig tartott, amíg igazán elterjedt és népszerûvé vált, s ma már az Internet leghíresebb és legnagyobb forgalmat okozó alkalmazása. A WWW is egy kliens/szerver elven mûködõ rendszer, de a korábbi hálózati eszközöhöz képest lényeges különbség, hogy itt egy, az Internet szolgáltató gépein elosztott hatalmas hipertext rendszerrõl van szó, melyben egyre több multimédia elem is van. A felhasználó itt sem érzékeli, hogy böngészés közben az egyes dokumentumok éppen melyik szolgáltató géprõl töltõdnek le; a szövegbe ágyazott hivatkozások ("links") mindig újabb és újabb információforrásokra mutatnak.
A WWW népszerûségét igazából az növelte meg, hogy az utóbbi néhány évben viharos tempóban fejlesztették tovább a hipertext dokumentumok létrehozásához szükséges HTML nevû formátumnyelvet és ezzel együtt a WWW kliensek képességeit (Mosaic, Netscape, Internet Explorer). A Web-kliensek a HTML anyagok mellett szinte valamennyi Internet alkalmazást (gopher, ftp, e-mail, Usenet news, stb.) magukba integrálják és így fölöslegessé teszik a régebbi eszközök használatát. Ugrásszerûen megnõtt a WWW szerverek száma is (ma már milliós nagyságrendû) és százmilliónál is több dokumentum található rajtuk. A Web különösen alkalmas például multimédia elemeket tartalmazó dokumentumok, elektronikus újságok, intézményeket vagy személyeket bemutató ismertetõk ("homepage"-ek), és reklámok terjesztésére. (Szerencsére a kliensekben a képek letöltése szükség esetén kikapcsolható, így nemcsak gyorsabb lesz a hálózaton való navigálás, hanem a reklámokat sem kell megnéznünk.)
A WWW klienseknél is lehetséges az állományok elmentése (HTML dokumentumként vagy egyszerû ASCII szövegként), levélben való feladása, vagy kinyomtatása. Azonban a több darabból álló ablakok ("frame"-ek) a szövegbe beágyazott (mozgó) képek, s a sok kis file-ból összerakott hipertext miatt az eredmény elég kiszámíthatatlan. És természetesen "könyvjelzõket" is el lehet helyezni, így rövidesen mindenki összeállíthat egy gyûjteményt a kedvenc hálózati címeibõl. A WWW esetében az egyes dokumentumok helyét ún. URL (Universal Resource Locator) címmel szokás megadni, melynek az eleje jelzi az adott információforrás típusát: "http://" (WWW szerver), "gopher://" (gopher szerver), "ftp://" (FTP szerver) stb. A cím második része pedig a szolgáltató gép nevét és az információforrás elérési útvonalát jelenti. Pl: http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage.html
A WWW - pontosabban az állományok Interneten való továbbítására használt HTTP (Hypertext Transfer Protocol) szabvány és a multimédia dokumentumok leírására alkalmas HTML (Hypertext Markup Language) kódolás - egyre inkább az Internet közös "nyelvévé" válik; az utóbbi idõben szinte minden újdonság ezek felhasználásával vagy hozzájuk kapcsolódva jelenik meg. A fejlesztések olyan gyorsak, hogy a felhasználóknak ajánlatos két-három havonta új verziójú kliens programokat és kiegészítõ, megjelenítõ szoftvereket letölteni és telepíteni a gépeikre, ha használni szeretnék az újfajta szolgáltatásokat.
http://www.mfg.hu/almarium/humor/tiz.html
1. A bemutatkozás után rögtön ezzel folytatod: "Mi a honlapod címe?"
2. Ha látsz egy szép naplementét, akkor a szemed ösztönösen az "Enhanced for Netscape 4.0" feliratot keresi a felhõkön.
3. Csalódott, dühös és kiábrándult vagy, ha egy honlapon egyetlen linket sem találsz.
4. Az esküvõd napján erõs késztetést érzel, hogy megnézd a "Nap legjobb WWW oldalá"-t.
5. Az egyik legjobb barátodat Gábornak hívják, de még sohasem találkoztál vele.
6. Egy esõs éjszakán, amikor autóval belehajtasz egy pocsolyába, az autód megcsúszik, pörögni kezd, nekivágódik a korlátnak, majd feltartóztathatatlanul elindul az útszéli, biztos halált jelentõ sziklás szakadék felé, - nos, ilyenkor kezed a mûszerfalon ösztönösen a "back" gombot keresi.
7. Újra és újra visszatérsz a "Bazi nagy gomb, ami nem csinál a világon semmit." címû WWW oldalra, hogy megnézd, történt-e már valami változás amióta utoljára itt jártál.
8. A kutyádnak (macskádnak) saját honlapja van.
9. Az aranyhörcsögödnek is.
10. Újságolvasás közben ráböksz az ujjaddal az aláhúzott szavakra.
Áprilisban és májusban érkezett lemezek:
A hatalmas kohászati és anyagtudományi bibliográfia legfrissebb lemeze az idei elsõ negyedév adataival.
Angol nyelvû közgazdasági szakirodalmi bibliográfia.
A Heti Világgazdaság elmúlt 5 évfolyamának teljes szövege.
Magyar és külföldi mûszaki és gazdasági bibliográfia.
Magyar irodalomtudományi, irodalom-, film- és színház-kritikai bibliográfia, mintegy 60 ezer tétel.
A magyar és magyar vonatkozású szociológiai (társadalomtudományi) irodalom bibliográfiája, csaknem 40.000 tétel.
Országos telefonkönyv, 1998 második negyedév.
Mintegy 220 ezer, Magyarországon bejegyzett cég adatai, kiegészítve az esetleges cégbírósági eljárásokkal (csõdeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás, cégtörlés stb.).
Teljes magyar jogszabály-gyûjtemény és jogi bibliográfia, 1998 április 30-i állapot.
Építõanyagipari termékkatalógus és reklámok.
Építõanyagipari termék- és cégkatalógus, szoftverdemók.
Az 1998 április 15-17. között Gyõrben tartott, hálózatos témájú konferencia elõadásainak teljes szövege.
A Hollósi Information eXchange beszélgetõ fórumainak (TIPP, MÓKA, RANDI stb.) összes eddigi levele (kb. 220,000 cikk).
KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓK
A Központi Könyvtár online és CD-ROM szolgáltatásairól az Olvasótermi 101-es szobában és a 13-27-es melléken lehet felvilágosítást kapni.