Természetadta anyagok és a modern technika : borsodi és erdélyi gyermekkönyvtárosok találkozója Kisgyőrben

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Borsod Megyei Szervezete 2004. szeptember 29-től 3 napos tanácskozást szervezett Kisgyőrben, gyermekkönyvtárosok számára. Az összejövetel a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz benyújtott sikeres pályázat segítségével valósult meg. A tanácskozás programját a Népi hagyományok és információtechnológia a gyermekkönyvtári munkában címmel tettük közé.

Mielőtt részletesen beavatnám az olvasót a három nap eseményeibe, kérem, engedjék meg, hogy néhány szó erejéig szóljak a találkozás kicsit rendhagyó formájáról.

Esetünkben a tapasztalatcsere kifejezés használata nem volt véletlen. A szervezés során hátunk mögött hagytuk a tudományos tanácskozások bizony sokszor egyhangú légkörét. Így bennünk, szervezőkben egy olyan összejövetel létrehozásának igénye fogalmazódott meg, ahol a résztvevők aktivitása meghatározó szempont.

Az azonos szakterületen dolgozók részéről a tapasztalatok és a módszerek kicserélésének vágya minden tanácskozás után jogosan felmerülő igény. Találkozónkkal most ennek a reményeink szerint valós elvárásnak akartunk időt és teret biztosítani.

A résztvevők közé elsősorban a megyében dolgozó gyermekkönyvtárosokat vártunk, de szeretettel hívtuk meg a határainkon túl élő kollégákat is. A csíkszeredai Hargita Megyei Könyvtárból és a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárból érkező munkatársak jelenléte megtiszteltetés volt számunkra.

Az első nap a gyülekezés, a közös utazás, a szállás elfoglalásának izgalma közepette kezdődött el. A faluházban található könyvtárban a közvetlen és szeretetteljes vendégfogadás minden bizonytalanságunkat - ha volt ilyen - elfelejtette velünk. A házigazda szerepében elismerésünket kivívó Grúz Attila, a Faluház-Teleház igazgatója először bemutatta az intézmény összetett munkáját. Megtudtuk, hogy a községben igényes kulturális élet folyik. Minden évben megrendezik a már országos hírnévre szert tevő szüreti napokat. A faluban ősi hagyománya van a fafaragásnak. Ezt a tradíciót ápolja a nyaranta megrendezésre kerülő Családi Kézműves Szaktábor is. A pici települést körbejárva fedeztük fel a különböző kültéri alkotásokat, amelyek szinte meghatározzák a falu arculatát, ugyancsak itt készültek. Sokáig nem tudtunk elmerülni a szépségekben, hiszen ideje volt megkezdeni a tanácskozásunkat.

Az MKE Borsod Megyei Szervezete nevében Bokrosné Stramszky Piroska üdvözölte a résztvevőket, majd a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár Gyermekrészlegének vezetője Miklós Katalin vette át a szóvivői szerepet. Az első előadás útján a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár gyermekkönyvtári munkájával ismerkedhettünk meg Gálfi Rózsa Emese segítségével. Gyermekkönyvtári foglalkozások: különös tekintettel a néphagyományok megismertetésére és megőrzésére a Hargita Megyei Könyvtárban címmel Berényi Zsófia a Hargita Megyei Könyvtár munkatársának elbeszélése következett.

A magyarországi közkönyvtárakban folyó gyermekkönyvtári munka fogalma náluk mást jelent. Valójában nem is létezik. Néhány lelkes ember - előfordul, hogy kívülállók szerveznek a gyermekek számára foglalkozásokat - de ez egyáltalán nem elvárás, hiszen nincs is ilyen foglalkozásokra alkalmas helyiség sem.

Ezek után a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban folyó munkáról adott számot Miklós Katalin. Hagyományos és nem hagyományos: gyermekkönyvtári foglalkozásokról a különböző dokumentumtípusok alkalmazásának tükrében címmel megtartott beszámolóból hihetetlen program gazdagsággal találkozhattunk. A modern információhordozók bemutatása és alkalmazásuk a különböző foglalkozások során nagy figyelmet váltott ki a hallgatóságból.

A könyvtárban gyakran fogadnak csoportokat a hagyományos könyvtári órák, valamint a gyermekek igazi érdeklődését kiváltó kézműves foglalkozások keretében is. A kiváló térbeli adottságokkal rendelkező könyvtár előadótermében rendszeresen tartanak rendezvényeket. A bábdarabok, vagy egy-egy naptári ünnephez kötődő előadások megszervezése eddig nem jelentett gondot. Hasonlóképpen a korszerű kézműves-technikák megismertetése, az ehhez való eszközök megvásárlása sem okoz nehézséget a könyvtárosnak. A következő téma sok gyermekkönyvtárost érintő kérdést fejtegetett. Van-e mit olvasni a gyereknek? Tette fel a kérdést Pálfi Erika, a Miskolci Városi Könyvtár József Attila Fiókkönyvtára Gyermekrészlegének munkatársa. A gyermekkönyvkiadás jelenlegi helyzetének elemzését tárgyaló beszámoló alátámasztotta a mindannyiunk számára ismert tényeket. Miszerint nagyon sok gyermekkönyv jelenik meg változó minőségben. Sok az újra kiadás, jól-rosszul fordított idegen nyelvű regény. Nagyon hiányoznak a mai magyar szerzők művei.

A beszámoló után élénk eszmecsere alakult ki a kollégák között. Többen hiányolták a gyermekkönyvekről készült ismertetéseket, kritikákat, amelyek esetenként megkönnyíthetnék a könyvtáros, pedagógus és a szülő tájékozódását a gyermekirodalomban. A kollégák egyetlen kivételt említettek csupán a Csodaceruzát.

Felvetődött a gyermekirodalmi intézet hiánya is. Több európai országban a gyermekek olvasása kiemelt feladat és külön intézmény foglalkozik vele. A kötelező olvasmányokkal kapcsolatos problémák e tanácskozáson is napirendre kerültek. Valóban szükséges-e eredetiben olvasni ezeket a regényeket, vagy elegendő lenne egy igényes, irodalmár által írt, nyelvileg átdolgozott rövidebb kiadás is.

A hozzászólók ebben az esetben persze nem a Száz híres regényre gondoltak. Egységes álláspont megszületése hiányában zárták le a beszélgetést.

A kimerítő elméleti előadások és viták, majd egy rövid pihenő után a résztvevők is kikapcsolódhattak. A helyi népi zenekar segítségével gyimesi táncot tanulhattak a kollégák, amely remek hangulatot teremtett, majd a rövid bevezetés az erdélyi népzene-és tánckultúrába mindenki számára felejthetetlen élménnyel zárta a napot.

A tapasztalatcsere második napját a szeptember csodálatos napsütéssel, valószínűtlenül kék éggel köszöntötte. A reggeli utáni kellemes séta a faluban és az elbűvölő, közterületeken felállított szobrok látványa mindenkit elvarázsolt.

A kora délelőtt kezdődött foglalkozás megajándékozta a kollégákat az alkotás örömével. Egyszer volt Budán kutyavásár: Mátyás-mesehősök textilből címmel vezette foglalkozását Pető Anna népi iparművész.

A szalvéta technika az üvegfestés, és különböző öltések elsajátítása közben a gyermekkönyvtárosok néhány órára gyermekké válhattak. A foglalkozásról készült fotók megőrizték e komoly munkát. Jó érzés volt látni az itt készült kis remekműveket.

Ebéd után a nap farmlátogatással folytatódott. Egy természet tisztelettel megáldott tulajdonos tanyáján tett séta, majd a mostanában nálunk még kuriózumnak számító szürkemarha tartás megismerése, új élménnyel ajándékozott meg mindenkit.

Az utolsó nap egy rendkívüli személyiséggel hozta össze a csoport tagjait. Máktündérek, csutkanépek: természetadta anyagok alkalmazása a gyermekkönyvtári munkában című beavató foglalkozást Herczeg Mária csuhéművész tartotta. E hihetetlenül impulzív, kreatív ember elbűvölte a kis társaságot. Mindenkinek megmutatta , hogy miként lehetséges a körülöttünk lévő anyagokból, szinte a semmiből újat, használható, egyedi szépségű tárgyat létrehozni.

A találkozók ezzel a délelőttel véget ért. A programunkra nagy szeretettel vártuk az MKE Gyermekkönyvtárosok Szekciójának elnökét is. Budavári Klára elfoglaltsága sajnos nem tette lehetővé, hogy eljöjjön közénk. A hozzánk küldött levelében köszöntötte a találkozónkat, majd felvázolta a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XVIII. Kerületi Nagykönyvtárában folyó hagyományőrző foglalkozásokat Ezzel mintegy alátámasztotta e tanácskozás mottójának létjogosultságát. A hazautazás ideje elérkezett, élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva köszöntünk el egymástól.

        Miskolc, 2004. november 18.

    Gulyás Lászlóné
    Borsod Megyei Szervezete
titkár