Természetadta
anyagok és a modern
technika : borsodi és erdélyi
gyermekkönyvtárosok találkozója Kisgyőrben
A
Magyar Könyvtárosok Egyesületének Borsod Megyei
Szervezete 2004. szeptember
29-től 3 napos tanácskozást szervezett Kisgyőrben,
gyermekkönyvtárosok számára.
Az összejövetel a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz
benyújtott sikeres pályázat
segítségével valósult meg. A
tanácskozás programját a Népi
hagyományok és
információtechnológia a
gyermekkönyvtári munkában címmel tettük
közé.
Mielőtt
részletesen beavatnám az olvasót a három
nap eseményeibe, kérem, engedjék meg,
hogy néhány szó erejéig szóljak a
találkozás kicsit rendhagyó
formájáról.
Esetünkben
a tapasztalatcsere kifejezés használata nem volt
véletlen. A szervezés során
hátunk mögött hagytuk a tudományos
tanácskozások bizony sokszor egyhangú
légkörét. Így bennünk, szervezőkben egy
olyan összejövetel létrehozásának
igénye fogalmazódott meg, ahol a résztvevők
aktivitása meghatározó szempont.
Az
azonos szakterületen dolgozók részéről a
tapasztalatok és a módszerek
kicserélésének
vágya minden tanácskozás után jogosan
felmerülő igény. Találkozónkkal most
ennek a reményeink szerint valós elvárásnak
akartunk időt és teret biztosítani.
A
résztvevők közé elsősorban a megyében
dolgozó gyermekkönyvtárosokat vártunk, de
szeretettel hívtuk meg a határainkon túl
élő kollégákat is. A csíkszeredai
Hargita Megyei Könyvtárból és a
székelyudvarhelyi Városi Könyvtárból
érkező
munkatársak jelenléte megtiszteltetés volt
számunkra.
Az
első nap a gyülekezés, a közös utazás, a
szállás elfoglalásának izgalma
közepette kezdődött el. A faluházban
található könyvtárban a közvetlen
és
szeretetteljes vendégfogadás minden
bizonytalanságunkat - ha volt ilyen -
elfelejtette velünk. A házigazda szerepében
elismerésünket kivívó Grúz Attila,
a Faluház-Teleház igazgatója először
bemutatta az intézmény összetett
munkáját.
Megtudtuk, hogy a községben igényes
kulturális élet folyik. Minden évben
megrendezik a már országos hírnévre szert
tevő szüreti napokat. A faluban ősi
hagyománya van a fafaragásnak. Ezt a
tradíciót ápolja a nyaranta megrendezésre
kerülő Családi Kézműves Szaktábor is. A pici
települést körbejárva fedeztük fel
a különböző kültéri alkotásokat,
amelyek szinte meghatározzák a falu arculatát,
ugyancsak itt készültek. Sokáig nem tudtunk
elmerülni a szépségekben, hiszen
ideje volt megkezdeni a tanácskozásunkat.
Az
MKE Borsod Megyei Szervezete nevében Bokrosné Stramszky
Piroska üdvözölte a
résztvevőket, majd a miskolci II. Rákóczi Ferenc
Megyei Könyvtár
Gyermekrészlegének vezetője Miklós Katalin vette
át a szóvivői szerepet. Az
első előadás útján a székelyudvarhelyi
Városi Könyvtár gyermekkönyvtári
munkájával ismerkedhettünk meg Gálfi
Rózsa Emese segítségével.
Gyermekkönyvtári
foglalkozások: különös tekintettel a
néphagyományok megismertetésére és
megőrzésére
a Hargita Megyei Könyvtárban címmel Berényi
Zsófia a Hargita Megyei Könyvtár
munkatársának elbeszélése következett.
A
magyarországi közkönyvtárakban folyó
gyermekkönyvtári munka fogalma náluk mást
jelent. Valójában nem is létezik.
Néhány lelkes ember - előfordul, hogy
kívülállók szerveznek a gyermekek
számára foglalkozásokat - de ez
egyáltalán
nem elvárás, hiszen nincs is ilyen foglalkozásokra
alkalmas helyiség sem.
Ezek után a II. Rákóczi Ferenc Megyei
Könyvtárban folyó munkáról adott
számot
Miklós Katalin. Hagyományos és nem
hagyományos: gyermekkönyvtári
foglalkozásokról a különböző
dokumentumtípusok alkalmazásának
tükrében címmel
megtartott beszámolóból hihetetlen program
gazdagsággal találkozhattunk. A
modern információhordozók bemutatása
és alkalmazásuk a különböző
foglalkozások
során nagy figyelmet váltott ki a
hallgatóságból.
A
könyvtárban gyakran fogadnak csoportokat a
hagyományos könyvtári órák, valamint
a gyermekek igazi érdeklődését
kiváltó kézműves foglalkozások
keretében is. A
kiváló térbeli adottságokkal rendelkező
könyvtár előadótermében rendszeresen
tartanak rendezvényeket. A bábdarabok, vagy egy-egy
naptári ünnephez kötődő
előadások megszervezése eddig nem jelentett gondot.
Hasonlóképpen a korszerű
kézműves-technikák megismertetése, az ehhez
való eszközök megvásárlása sem
okoz
nehézséget a könyvtárosnak. A következő
téma sok gyermekkönyvtárost érintő
kérdést fejtegetett. Van-e mit olvasni a gyereknek? Tette
fel a kérdést Pálfi
Erika, a Miskolci Városi Könyvtár József
Attila Fiókkönyvtára
Gyermekrészlegének munkatársa. A
gyermekkönyvkiadás jelenlegi helyzetének
elemzését tárgyaló beszámoló
alátámasztotta a mindannyiunk számára
ismert
tényeket. Miszerint nagyon sok gyermekkönyv jelenik meg
változó minőségben. Sok
az újra kiadás, jól-rosszul fordított
idegen nyelvű regény. Nagyon hiányoznak a
mai magyar szerzők művei.
A
beszámoló után élénk eszmecsere
alakult ki a kollégák között. Többen
hiányolták
a gyermekkönyvekről készült ismertetéseket,
kritikákat, amelyek esetenként
megkönnyíthetnék a könyvtáros,
pedagógus és a szülő
tájékozódását a
gyermekirodalomban. A kollégák egyetlen kivételt
említettek csupán a
Csodaceruzát.
Felvetődött
a gyermekirodalmi intézet hiánya is. Több
európai országban a gyermekek
olvasása kiemelt feladat és külön
intézmény foglalkozik vele. A kötelező
olvasmányokkal kapcsolatos problémák e
tanácskozáson is napirendre kerültek.
Valóban szükséges-e eredetiben olvasni ezeket a
regényeket, vagy elegendő lenne
egy igényes, irodalmár által írt, nyelvileg
átdolgozott rövidebb kiadás is.
A
hozzászólók ebben az esetben persze nem a
Száz híres regényre gondoltak.
Egységes álláspont megszületése
hiányában zárták le a
beszélgetést.
A
kimerítő elméleti előadások és
viták, majd egy rövid pihenő után a
résztvevők
is kikapcsolódhattak. A helyi népi zenekar
segítségével gyimesi táncot
tanulhattak a kollégák, amely remek hangulatot teremtett,
majd a rövid
bevezetés az erdélyi népzene-és
tánckultúrába mindenki számára
felejthetetlen
élménnyel zárta a napot.
A
tapasztalatcsere második napját a szeptember
csodálatos napsütéssel,
valószínűtlenül kék éggel
köszöntötte. A reggeli utáni kellemes séta
a faluban
és az elbűvölő, közterületeken
felállított szobrok látványa mindenkit
elvarázsolt.
A
kora délelőtt kezdődött foglalkozás
megajándékozta a kollégákat az
alkotás
örömével. Egyszer volt Budán
kutyavásár: Mátyás-mesehősök textilből
címmel
vezette foglalkozását Pető Anna népi
iparművész.
A
szalvéta technika az üvegfestés, és
különböző öltések
elsajátítása közben a
gyermekkönyvtárosok néhány
órára gyermekké válhattak. A
foglalkozásról készült
fotók megőrizték e komoly munkát. Jó
érzés volt látni az itt készült kis
remekműveket.
Ebéd
után a nap farmlátogatással folytatódott.
Egy természet tisztelettel megáldott
tulajdonos tanyáján tett séta, majd a
mostanában nálunk még kuriózumnak
számító
szürkemarha tartás megismerése, új
élménnyel ajándékozott meg mindenkit.
Az
utolsó nap egy rendkívüli
személyiséggel hozta össze a csoport tagjait.
Máktündérek, csutkanépek:
természetadta anyagok alkalmazása a
gyermekkönyvtári
munkában című beavató foglalkozást Herczeg
Mária csuhéművész tartotta. E
hihetetlenül impulzív, kreatív ember elbűvölte
a kis társaságot. Mindenkinek
megmutatta , hogy miként lehetséges a
körülöttünk lévő anyagokból, szinte a
semmiből újat, használható, egyedi
szépségű tárgyat létrehozni.
A
találkozók ezzel a délelőttel véget
ért. A programunkra nagy szeretettel vártuk
az MKE Gyermekkönyvtárosok Szekciójának
elnökét is. Budavári Klára
elfoglaltsága sajnos nem tette lehetővé, hogy
eljöjjön közénk. A hozzánk
küldött levelében köszöntötte a
találkozónkat, majd felvázolta a Fővárosi
Szabó
Ervin Könyvtár XVIII. Kerületi
Nagykönyvtárában folyó hagyományőrző
foglalkozásokat Ezzel mintegy alátámasztotta e
tanácskozás mottójának
létjogosultságát. A hazautazás ideje
elérkezett, élményekkel, tapasztalatokkal
gazdagodva köszöntünk el egymástól.
Miskolc, 2004. november 18.
Gulyás
Lászlóné
Borsod Megyei Szervezete
titkár
|