A Miskolci Egyetem könyvtára egyidős a fenntartó intézménnyel. A könyvtár megalapítása után csak jóval később, 1985-ben hozták létre az Egyetemi Múzeumot, amely ennélfogva az egyetem legfiatalabb közgyűjteményi egysége. A múzeum Egyetemtörténeti Gyűjtemény elnevezéssel mint múzeumi szakgyűjtemény 1986. január 1-jén kezdte meg hivatalosan a működését az egyetemi könyvtár épületében.

Az egyetemtörténet gondozásának feladatköre már a 60-as évek elején felmerült. Az egyetem történeti ügyeivel való intenzívebb törődést a Művelődési Minisztérium 1963 decemberében megfogalmazott hivatalos állásfoglalása indította el, amely az egyetemet az egykori selmecbányai főiskola utódjául ismerte el, és ennek megfelelően feladatává tette az ország több helyén szétszórva tárolt selmeci gyűjtemények (könyvtári, levéltári, múzeumi) helyreállítását és gondozását. Az egyetemi könyvtárban 1963-ban megalakított Különgyűjtemények Osztályának (később Folyóirat- és Különgyűjtemények Osztály) éppen ezért a folyóiratügyek intézése mellett másik új feladatköre az egyetemtörténeti gyűjtemény kialakítása és fejlesztése, valamint a felállítandó Selmeci Műemlékkönyvtár és annak gondozása lett. 1965 elején pedig rektori utasítás is intézkedett arról, hogy a könyvtáron belül egyetemtörténeti gyűjteményt kell létrehozni, illetve rektori körlevél rendelkezett mindazon tárgyak begyűjtéséről, amelyeknek muzeális, kultúr- és oktatástörténeti értékük van. Mindezek következményeként elkezdődött a gyűjtés és a tényleges feltáró munka. 1969-re már a következő gyűjtemények álltak össze: egyetemi jegyzetek, tankönyvek, egyetemi kiadványok, illetve egyetemi oktatók szakirodalmi munkáinak gyűjteménye, "archivális" dokumentumok (a történetre vonatkozó iratok, fényképek, kéziratok, az épületek tervdokumentációi), magnószalagok, filmek, valamint az egyetemi sajtó.

Ugyanebben az évben, a könyvtár megnyitásának időpontjára Sopronból Miskolcra átszállították a régi selmeci könyv- és folyóiratállományt, mintegy 28.000 kötetet. Az ezt követő időszakban az épületben kialakított Selmeci Műemlékkönyvtár kb. 6000 kötetes állományának kiválogatása és leltározása is megtörtént, és 1974-ben megnyílhatott a nagyközönség előtt is a selmeci könyvtár kiállítóterme, illetve ekkorra már elkészült a műemlékkönyvtár kötetkatalógusa is. A selmeci könyv- és folyóiratanyag rendezésében, feldolgozásában, majd későbbi gondozásában is jelentős szerepe volt Gyulay Zoltán professzornak és Zsámboki Lászlónak, a Folyóirat- és Különgyűjtemények Osztálya munkatársának.

1974-ben megalakult az Egyetemtörténeti Bizottság, amely az egyetemtörténeti kutatások és hagyományok ápolásának erősítésében tovább segítette a könyvtár munkáját. Ekkor vették kezdetüket és ezután váltak szokássá az egyetemen az elhunyt professzorok halálának évfordulói alkalmából rendezett emlékkiállítások.

A 80-as évek elejéig még mindig ugyanazon szervezeti kereteken belül folyt tovább az igen sokrétű és tartalmában is komoly munka: az egyetemtörténeti gyűjtemény gyarapítása, történeti kutatómunka, kiállítások rendezése, kiadványok szerkesztése, előadások tartása, közreműködés más szervezetek - OMBKE, Egyetemtörténeti Bizottság - munkájában. 1982-ben vált először szükségessé az 1969 óta működő könyvtári szervezet módosítása. Mivel 1982 júliusában létrejött az Egyetemi Levéltár, így a Folyóirat- és Különgyűjtemények Osztálya megszűnt, a folyóiratügyek intézése a Gyarapítási és Feldolgozó Osztályhoz került. A levéltár feladata az egyetem és jogelőd intézményei levéltári, központi irattári és egyetemtörténeti anyagának őrzése és kezelése lett. Vezetőjéül Zsámboki Lászlót nevezték ki.