A Nehézipari Műszaki Egyetemet 1949-ben Miskolcon úgy alapították meg, hogy az egyetemi épületek az erre kijelölt Dudujka-völgyben még legfeljebb csak a tervrajzok alapján léteztek, és csak az 50-es évek elején kezdődött el az építkezés. Az egyetem megalapításával egy időben kezdte működését az egyetemi könyvtár is, természetesen hasonlóan az anyaintézményhez, "otthontalanul".

Az egyetemet 1949-ben a Fráter György Gimnázium (mai Földes Ferenc Gimnázium, Hősök tere 7.) épületében helyezték el, így a könyvtár is itt kapott helyet, mindössze egyetlen szobában. Innen 1952 novemberében költözött át a mai egyetemváros területére, ahol a már felépült E/3-as kollégium épületében egy 250 m² alapterületű helyiségben, a korábbiaknál lényegesen jobb viszonyok között folytathatta munkáját. Ezen a helyen hét évig működött a könyvtár, majd 1959-ben az A/1-es tanulmányi épület második emeletének hátsó részébe költözött át, ahol már mintegy 800 m²-nyi terület állt rendelkezésre. Az elhelyezési körülmények javulásának eredményeképpen itt már sikerült tűrhető olvasószolgálati körülményeket kialakítani, volt önálló kölcsönzői rész külön bejárattal, 80 férőhelyes olvasóterem, raktárrészt is elkülönítettek, és néhány irodahelyiséget is létrehoztak.

Az egyetem épületeinek tervezése és építése az 1950-es évek elején kezdődött el, az elvi építészeti viták és stíluskeresés idején. Janáky István Ybl-díjas főépítész tevékenységének köszönhető, hogy a kezdet nehézségei ellenére egységes építészeti együttes jött létre, annak ellenére, hogy egy ilyen nagy költségvetésű, hatalmas beruházást nem lehetett egyetlen koncepció alapján, egy lendületben megvalósítani, mert újabb és újabb, építészeten kívüli okok jöttek közbe, amelyek a koncepció anyagi és szellemi feltételeinek megváltoztatására kényszerítették a tervezőt. Mivel a beruházási politika egyik ilyen megtorpanása miatt leállt egyetemi építkezések csak 1958-ban indultak meg újra, az egyetem új könyvtárépületének tervezésére és kivitelezésére is csak ezután gondolhattak. Egészen pontosan, a miskolci egyetemi könyvtár építésének gondolata 1961-ben került napirendre.

Az egyetem akkori fejlesztési terve értelmében az új könyvtárépületnek 1965-ben már átadásra készen kellett volna állnia. Az első tervektől a kivitelezésig azonban újabb és újabb nehézségek merültek fel. A tervezéssel megbízott Középülettervező Vállalat 1963 nyarán meglepetésszerűen - az illetékesek meghallgatása nélkül - kidolgozta a leendő könyvtárépület tervezetét, amelyet a könyvtár vezetése nem tartott elfogadhatónak, sőt az illetékes könyvtárépítési szakbizottság másik tervezet elkészítését javasolta. A feladat sürgősségére való tekintettel a könyvtár vezetése Zsidai József könyvtári főigazgató irányításával kénytelen volt elvállalni a "tervezési program" kidolgozását. A szakirodalom, a hazai és külföldi tapasztalatok (számos egyetemi könyvtárat építettek ebben az időszakban elsősorban Németországban, Angliában) és a saját könyvtári igények alapján ez mintegy másfél hónap alatt sikerült is. Az új épület tervezéséhez a tervezők számára 17 oldalnyi programanyag készült. A nagy körültekintéssel összeállított anyag jól körvonalazta mind a helyigényt, mind a funkciókat, így a vezető építész és egyben felelős tervező, Tolnay Lajos az előírt szakmai szempontokat figyelembe véve készíthette el a könyvtár épülettervét.

Az 1963-as "tervezési program" a könyvtárépület tervezési problémájához nem az akkori jelenkori igényeket és szükségleteket vette alapul, hanem - előrelátóan - már az 1970-re megbecsült adatokkal kalkulálva számolt: legalább 4500 fő hallgatói, 900 fő oktatói és kutatói létszámot, mintegy 400.000 kötet befogadására alkalmas raktári tér (minimálisan 30 évi tárolási lehetőség) kialakításának szükségességét és mintegy 80 fős könyvtári létszámot adott meg a tervhez.

A tervezési programban természetesen a könyvtár funkcióinak egyértelmű és részletes meghatározása is szerepelt, hiszen ennek hiányában épületet jól megtervezni vagy akár átalakítani is lehetetlen. Itt figyelembe kellett venni az intézményi feladatok, a központi vagy hálózati funkciók, az alapkönyvtári feladatok, az egyetem történetének gondozása mellett az akkor még az egyetemi könyvtári státusz ellenére is nagyon fontosnak tartott közművelődési, illetve regionális funkciót is, amely a város és a megye műszaki értelmiségének tudományos szinten jelentkező irodalmi igényeit szerette volna kielégíteni.

Az új épülettel szemben felállított általános követelmények megfogalmazása abból az akkori szakemberek körében közismert törvényszerűségből indult ki, hogy a könyvtár állandóan fejlődő, változó intézmény. Az egyetemi könyvtárnak pedig még inkább annak kell lennie, hiszen az egyetemek szervezeti rendje, az oktatás formája, az oktatás és kutatás tartalma, célja is fokozatosan változhat, magától értetődő követelmény tehát, hogy a könyvtárnak követnie kell ezt a fejlődést. Ebből a tényből következett az az elvárás, hogy a könyvtár szerkezetének jövőbeni bővíthetősége és funkcióinak alakíthatósága érdekében már a tervezéskor biztosítani kell az épület horizontális és vertikális irányban megoldható továbbépítését. Ahogy Zsidai József, a könyvtár akkori főigazgatója (1961-től 1996-ig) megfogalmazta A Nehézipari Műszaki Egyetem Könyvtára című 1971-ben kiadott kiadványában, "a könyvtárépítés a mozgékonyságot biztosító flexibilitás alkalmazásával képes követni a változások korának változó igényeit." További követelmény volt a megfelelő helykijelölés mellett az, hogy világos, napfényes olvasótér épüljön, és korszerű építési megoldásokkal "zajmentes övezetek alakuljanak ki". Az épülettel szembeni legalapvetőbb követelményként pedig az állt a tervezési programban, hogy "mind külső, mind belső megjelenésében az olvasókra és a könyvtárat látogató személyekre kedvező benyomást és erős vonzást gyakoroljon."

A tervezési program már - előrelátóan - számolt azzal, hogy a könyvtár akkori kialakult szervezeti felépítését nem lehet egyedül lehetségesnek tekinteni, akár néhány év múlva is átalakulhat, viszont ha a tervező a funkcionális elrendezésnél megszabott követelményeket teljesíti, akkor a későbbiekben más szervezési rend is megvalósítható az épületben.