|
9 Földrajz. Életrajz. Történelem Ez a nagy tudományfőosztály mennyiségi tekintetben a harmadik helyet foglalja el a társadalomtudományi irodalom egészéhez viszonyítva. 162 mű 257 kötetben. Százalékban kifejezve: 11,8%-a a műveknek és 14,35%-a a köteteknek. A földrajztudomány osztályát az atlaszok, térképek az útleírások, és a helységnévtárak jellemzik. Az atlaszok, térképek a kőzettan, talajtan, ásványtan, erdőművelés, földméréstan stúdiumainak voltak a nélkülözhetetlen segítői. Tartalma alapján közlekedési, hegyrajzi, városi, geológiai, földtani, bányászati térképek. Széchenyi Béla grófnak Lóczy Lajos geológussal, Kreitner Gusztáv topográfussal és Bálinth Gábor nyelvésszel közös kelet-ázsiai utazásának atlaszát a Militär-Geographisches Institut-tól Reiseroute in Ost-Asien 1877 bis 1880: Atlas (Wien, [ca. 1899]); Samuel Franklin Emmons-nak Colorado geológiai és bányászati térképét Atlas to accompany a monograph on the geology and mining industry of Leadville Colorado (Washington, 1883); A Pataki kiadótól Szabó József több munkáját például: Selmec geológiai térképe és geológiai átmetszet a II. József altárna vonalán (Budapest, 1882-1884), Selmec panorámája tájképi és geológiai kitüntetéssel (Budapest, 1888). A honismereti irodalom között hiánytalanul megtaláljuk Magyarország vármegyéi és városai huszonnégy kötetét (Budapest, 1896-1911) a Légrády-Testvérek kiadásában. Ezen túl gyűjtötték a bányavárosok és környékük történetét, ilyen munka volt például: Johann Kachelmann két kötetes könyve Geschichten der ungarischen Bergstädt und ihrer Umgebung (Schemnitz, 1867) Lorber kiadásában; és Mihalik Sándor Resicza jelene és múltja (Resiczabánya, 1896). Az életrajzok közül 36 kötetet tesz ki a Magyar Történelmi Társulat által 1885-ben elindított " Magyar történeti életrajzok" sorozat keretében megjelent művek száma, Szilágyi Sándor, Schöner Gyula Dézsi Lajos szerkesztésében. Uralkodóinkat, főurainkat mutatják be ezek a munkák. Adolf Rosenbergtől Thorwaldsen (Bielefeld, 1901) című könyvét. A könyvtár értékét jól kifejezi, hogy rendelkezésre állt a legjelentősebb régészeti, heraldikai és oklevéltani irodalom is, így például: Pulszky Ferencz író, archeológus, ügyvéd 1894-től a magyarországi múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjének munkája a Magyarország archeológiája 1-2. köt. (Budapest, 1897-1898) a Pallas kiadásában; Bárczay Oszkár hadtörténeti és heraldikai író, az MTA irattárnokának műve A heraldika kézikönyve (Budapest, 1897); Horvát Árpádtól A diplomatikai kortan alapvonalai (Budapest, 1884); Karácsony Jánostól A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig (Budapest, 1902); Tagányi Károly történész, országos levéltárnok három kötetes könyve Magyar erdészeti oklevéltár (Budapest, 1896). A művelődéstörténeti irodalmat képviseli P. Szatmáry Károly hírlapíró országgyűlési képviselő három kötetes műve Az emberi mívelődés története (Budapest, 1881-1882); Bihari Péter a budapesti teológia tanárának két kötetes könyve Általános és hazai művelődéstörténet (Budapest, 1884). A történelem osztályát áttekintve túlsúlyban vannak a Magyarország történelmével, a honfoglalással szabadságharccal foglalkozó könyvek, időszak tekintetében pedig a középkor, újkor, legújabb kor történelme. Jellemző kiadók: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai RT., Heckenast Gusztáv, Ráth Mór. Jelen van a reformkori ill. polgári konzervatív történetírás (Horváth Mihály) a polgári liberális felfogás (Marczali Henrik) és a pozitivista szemlélet (Pauler Gyula). Horváth Mihály történetíró, Kossuth vallás és közoktatásügyi minisztere, püspök, a Történelmi Társulat alelnöke. Kiváló munkát fejtett ki a magyar történelemre vonatkozó 1451-1562 közötti brüsszeli levéltárban található okmányok átkutatásában és kiadásában. Több műve is megtalálható volt a könyvtárban: Huszonöt év Magyarország történelméből. 1-3. köt. (Budapest, 1868) (első kiadása Genf, 1865), Magyarország függetlenségi harczának története 1848 és 1849-ben. 1-3 .köt. (Budapest, 1871-1872) (1865-ben Genfben is kiadták), Magyarország történelme 1-8. köt. (Budapest, 1871-1873); Marczali Henrik a budapesti egyetem magyar történelem rendes tanárának két kötetes könyve Magyarország története II. József korában (Budapest, 1885), az egyetemes történelem köréből a Nagy képes világtörténet (Budapest, [1900]); Pauler Gyulától A magyar nemzet története 1-2 köt. (Budapest, 1899). A gyűjtemény nem nélkülözte a magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából megjelentetett Szilágyi Sándor hatalmas kiadói és szerkesztői vállalkozásának eredményét A magyar nemzet története tíz kötetét (Budapest, 1895-1898) sem. Végül egyetemes történelmi munkák közül a már említett Marczali Henrik könyve mellett említésre méltó Mangold Lajosnak a budapesti egyetem ókori történelem tanárának Az ókor története (Budapest, 1886) és a Világtörténelem három kötetes munkája (Budapest, 1884-1885), amelyet olaszul is kiadtak.
|
