HÁNY PÉLDABESZÉD ÉS MONDÁS SZÓL A MADARAKRÓL?
No hát ez azután az igazi gyönyörû sor! És úgy, a mint a magyar Nép, százötvennél is több madárfajt tud néven szólítani, ezredéves tapasztalata sok példabeszédben fakasztotta ki bölcseségét. Megkezdem tehát a sort. Szól a példabeszéd és szólásmód, a mint következik.
A madárról magáról.
Nem azé a madár, a ki elszalasztja.
Madarat sípszóval.
Égi madár hegyen-völgyön megszállhat.
A madártól sem kérdez.
Eleven, mint a madár.
Mint a madár az ágon.
Az neki, a mi a madárnak a lép.
Madár után leskelõdik.
Madár se száll reája.
Ritka madarat vadászgat.
Szabad, mint a madár.
Él, mint az égi madár.
Madarat foghatni vele.
Hol madár se jár.
Madárnyi járó föld.
Ritka madár.
A madár akárhova röpül, mindig otthon van.
Hitvány madár, a ki fészkét megrutítja.
Az egy madártejen kivül mindene vagyon.
Kicsiny madárnak fészke is kicsiny.
Könnyû, mint az ólommadár.
Szeme úgy jár, mint a rárómadárnak.
Ritka madár az igaz barátság.
Ritka madár a jó asszony.
Rossz madár, a ki a tollát nem birhatja.
Nem azé a madár, a ki meglövi, hanem azé, a ki megeszi.
Ha madárra tárgyolsz, ijjadat ne pengesd.
Nem rak fészket madár oly házra, mely meg akar égni.
Ritka madárnak kedves a kalitka.
A madarak fajáról, nemérõl.
A búbos bankáról.
Büdös babuk berzenkedik a hattyúra.
Keserves fia leszesz a babuknak.
Büdös, mint a banka.
A bagolyról.
Bagoly is biró a barlangjában.
Bagoly is azt gondolja, hogy sólyom az õ fia.
Egész éjjel virraszt, mint a bagoly.
Úgy néz, mint a bagoly.
Akár a baglyot a kõhöz, akár a követ a bagolyhoz.
Nem lesz bagolynak sólyom fia.
Bagolyhoz kapván, elszalasztotta a solymot.
Bagolyokkal huhogass, verebekkel csiripelj.
A bagoly is fényre néz.
Te érted is leesett a bagoly a fáról.
Tud hozzá, mint a bagoly az Ave Máriához.
A bakcsóról vagy a vakvarjúról.
Szava árulja el a bakcsót.
A csókáról.
Csóka csókának nem vájja ki a szemét.
Hiába fürdik a csóka, nem lesz fehér hattyú soha.
A czinegérõl.
A czinege is örül a tökmagnak.
Czinegének kóró a nyársa.
Czinegét fog a feje.
A daruról.
Láss darvat.
Görbén hordja a nyakát, mint a daru.
A fecskérõl.
Csacsog, mint a fecske.
Egy fecske tavaszt nem szerez.
Nem jó verébnek fecskével pörlekedni.
Nyári szállásért meg nem telel veled a fecske.
Hirmondó fecske tavaszt énekel.
Nem sirat egy fecskét egy nyár.
Idõvel a fecske még házadra szállhat.
Elmegy a fecske, marad a túzok.
A fülemilérõl.
Örül a fülemüle, ha hangyatojást lát.
A fürjrõl.
Friss, mint a für.
Vörhenyes, mint a fürmony.
Fürj is megszokja a tarlót.
A galambról.
Szegény úrnak galambducz a mészárszéke.
Nem galambkosár a világ, másutt is megél az ember.
Senkinek sem röpûl szájába a sült galamb.
Tiped, tapod, mint a tojó galamb.
Szereti, mint a galamb a búzát.
Szelíd a galamb, mégis van epéje.
A gólyáról.
Õt sem a gólya költötte.
Engem sem a gólya költött.
Sokszor megjön, addig el is megy a gólya.
Árva, mint a gólya.
Elvitte kedvét a gólya.
Elvitte, mint a gólya a fiait.
Késõbbre száll el a gólya, mint a veréb.
A gõdényrõl.
Iszik, mint a gõdény.
A halálmadárról.
Megszokta, mint a halálmadár a huhogást.
A harisról.
Az harist az õ maga szaván fogják.
(Szaván fogják a harist. Élõ forma.)
A hattyúról.
Fehér, mint a hattyú.
Ritka, mint a fekete hattyú.
Hattyú a ludak közt.
Nem fehér hattyú az, kinek tarka a tolla.
A hollóról.
Ritka, mint a fehér holló.
Hollófészken hattyút keres.
Holló volt, hattyú lett.
Nem fél a holló akasztott embertõl.
Fekete hollónak fekete a fia.
Két holló összevesz a konczon.
Holló hollónak nem vájja ki a szemét.
A kakasról, tyúkról és csirkérõl.
Minden kakas a maga szemetén hatalmas.
Akkora, mint a kakasugrás.
Kakas alatt is tyúkmonyat keres.
Nem takarhat annyit a kakas, hogy a jércze ki ne kaparhassa.
Kakas is úr a maga szemetén.
Egy kakas az egész falu kakasait fellármázza.
A jó kakas ritkán kövér.
Kakas is kiveszi tojásból a vámot.
Van ott kakastej is.
Megnõtt a taraja.
Elkapta kenyerét a tyúk.
Azt is tudja hányat tojott a biró tyúkja.
Tyúk fõ a fazékban.
Meglapúl, mint a tyúk.
Elloptad a pap tyúkját.
Elütötte a pap tyúkját.
Ért hozzá, mint a tyúk az abéczéhez.
A tyúk is kikaparja.
Jobb a tyúk csirkéstül.
A kié a tyúk, a tojás is azé.
Vak tyúk is talál néha búzaszemet.
A szomszéd tyúkjának nagyobb a tojása.
A mely tyúk sokat kárál, keveset tojik.
A szelid tyúk is hamar meglippen.
Tyúk is szóra szoktatja csirkéit.
Tojás akar okosabb lenni a tyúknál.
Jó példát ad a tyúk, de kacsái nem követik.
Ha egy tyúk úszni tudna, a többi is eltanulná.
Én sem vagyok mai csirke.
Ne legyen a csirke okosabb a tyúknál.
Csirke csipog a nád alatt.
Fõtt tojásból nem sok csirke kél.
Hamarább forr a vize, mint a csirkét megfogja.
A kakukról.
Megnyerte a kakuk.
Nehezen ér az több kakukszót.
Sokszor hallott már kakukszót.
Ritka, mint a kakuk a mezõn.
A kányáról.
Még a tyúk is lelapúl, mikor kányát lát.
A lúdról.
Legyen lúd, ha fehér; együk meg, ha kövér.
A libákból is kitör a lúdméreg.
Sok lúd disznót gyõz.
Nem emelkedik, mint a szárnyaszegett lúd.
Foltonként szállankoznak, mint a vert ludak.
Õrizkedik, mint a lúd az eszterhától.
Gágog, mint a lúd.
Ludak törvénye: kiki magának.
Lúdra szénát kár vesztegetni.
Tengeren innen, tengeren túl csak lúd a lúd.
Akár meddig nevelik a libát, csak lúd lesz abból.
Lúdtól tanúl a liba.
Sok szent Márton lúdja kelt már el azóta.
Nagyobb csoda, ha egyszer eszterhára száll a lúd, hogysem napestig ott sétál a kakas.
Ludas benne.
A páváról.
Szép a páva, rút a lába.
Úgy jár, mint a páva.
Kevély, mint a páva.
A pintyrõl.
Olyan, mint a pinty.
A rigóról.
Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó.
Nem sirat egy rigót a nyár.
A sasról.
Sok sas, sok dög.
Többet ér a vén sas ifjú bagolynál.
Sas legyet nem fogdos.
Sok sasnak egy fészken nehéz megalkudni.
Sast tanít röpülni.
Megifjúl, mint a sas.
Sasnak, sas a fia.
A seregélyrõl.
Minden seregély három szemet visz el a szõlõbõl
(a maga két szemét s egy szõlõszemet a csõrében).
A sólyomról.
Sólyommadárnak nem lesz galamb a fia.
A bagolynak nem leszen sólyom a fia.
A szárcsáról.
Tarka, mint a szárcsamony.
A szarkáról.
Csörög, mint a szarka.
Csörög a szarka, vendég jön.
Sokat akar a szarka, de nem bíri a farka.
A túzokról.
Elmegy a fecske, marad a túzok.
Jobb egy veréb ma, mint egy túzok holnap.
A varjúról.
Más is látott varjút karón.
Karó hegyén tar varjút.
Néz mint a varjú az üres konczba.
Gyanakszik, mint a varjú.
Varjon varjat fogott.
Te érted leesett a fáról a varjú.
A varjú is neki krákog (helyesebben: károg).
A varjútól is fél, hogy kikrákogja (kikárogja).
Úgy krákog a varjú, mint az anyja (károg).
Varjú is tud néha ékesen krákogni (károgni).
Éhes varjú dög után lát.
Ezer varjú ellen elég egy kõ.
Varjú is csak addig egyforma, míg egészséges.
Nem vágja ki egyik varjú másiknak szemét.
Hol láttad varjúnak sólyom fiát?
Koppan a szeme, mint a kálvinistavarjúnak.
A pápistavarjúról.
Nehéz a pápistavarjút húsra szoktatni.
A verébrõl.
Veréb van a süvege alatt.
Buja, mint a veréb.
Annyit iszik, mint a veréb.
Emlegetik a verebek.
Verebek is róla csiripelnek.
Elvitte a kétszárnyú veréb.
Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
Nem fél a veréb a kõbõl faragott botos embertõl.
Ha a verebek a kazalra szoktak, a láz sem verheti le õket.
Sült veréb nem repül senki szájába.
Más kölesérõl veri a verebet.
Azé a veréb, a ki megcsipheti.
Egyetlen szóval sem mondom, hogy ennél több nincs; de a mit barátim összeszedtek és én magam hozzáadhattam, az mind itt van!