Erdélyi tanulmányi kirándulás (2009. szeptember 17-20)

Az MKE Borsod megyei szekciója szeptember közepén 4 napos erdélyi tanulmányi kirándulást tett. Nagy Gábor, a Miskolci Egyetem nyugdíjas könyvtárosa és Gulyás Lászlóné, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár könyvtárosa, az egyesület elnökasszonya szervezte a résztvevők egyöntetű véleménye alapján jól sikerült utat. Fő célunk Marosvásárhely megismerése volt, de a gyönyörű város környékét is alaposan bejártuk.

Egy rövid nagykárolyi tartózkodás után az első nagy élményt Kolozsváron Makovecz Imre református temploma jelentette, amely több mint 10 évig épült, és 2008-ban adták át. Még mindig nincs teljesen kész, mert a megtervezett padok elkészítése egyelőre várat magára. A látvány mindenképp lenyűgöző. Az egyházközség lelkésze, Bibza István esperes úr elmondta az építkezés történetét. Legszívesebben ott maradtunk volna egy istentiszteletre, de az idő hajtott.

Pusztakamarás volt a következő állomás. A széles falusi utcán malackákkal és tyúkokkal találkoztunk, míg elértük Sütő András házát, ahol gyermekkorát töltötte és anyja könnyű álmot ígért neki. Szerény, de jó állapotban tartott parasztházat néztünk meg kívülről és belülről. Egyik utastársunk megemlékezésül nemzetiszín szalagot kötött a kegyelet helyére a szobában. Megható volt látni a bútorokat, használati tárgyakat, képeket, melyek egykor Sütő Andrást vették körül.

A második napot Marosvásárhelyen töltöttük. A Teleki Tékával kezdtük. Bányai Réka könyvtáros asszony megmutatta nekünk a híres gyűjteményt. Annak idején Teleki Sámuel alapította a könyvtárat, nem bibliofil ritkaságok gyűjtése céljából, hanem kimondottan napi használatra, kora olvasni szerető  közönségének.
Egy kikötése volt csak, hogy a könyveket helyben kellett használni, kölcsönzés nem volt. Ennek ellenére vannak unikumok és nagy értékű darabok (Vizsolyi biblia, Koncz kódex, Elsevír /így írva !/ kiadvány. A Teleki Téka a Református Gimnázium Bolyai Könyvtárával együtt működik és mind a kettő a Maros Megyei Könyvtár fennhatósága alá tartozik, mely utóbbit később szintén megtekintettünk. A Bolyaiakra emlékezik a Tékában berendezett Bolyai Múzeum emlékszoba, ahol érdekes Bolyai relikviákat láttunk.

A Maros Megyei Könyvtáron Csiki Emese kalauzolt végig minket.

A város csodaszép nevezetességeit Balás Árpád nyugalmazott földrajz tanár szakavatottan mutatott be nekünk a szecessziós stílusú Kultúrpalotában. Ezt az épületet Bernády György egykori polgármester építtette, akinek mandátuma alatt alakult ki a belváros máig meghatározó arculata. Láttuk az ő emlékszobáját, a tükörtermet üvegfestmény ablakaival, melyeken magyar mondák jelenetei elevenednek meg.
A palotát elhagyva vezetőnk három szép főtéri épülettel ismertetett meg minket. Bepillantottunk még az ortodox templomba is és a Sapientia Egyetem egyik épületébe. A délutánt mindenki saját ízlése szerint alakította, volt például lehetőség a Vártemplom és a vár meglátogatására és egy kis belvárosi sétára.

Öt órakor kellett volna találkoznunk, de jött egy nagy eső, így már mindenki négy órára visszatért a buszhoz, ahova még Fülöp Géza tudós-könyvtáros, az Információ című és több más könyv szerzője is felszállt, kicsit beszélt magáról, munkásságáról. 

A harmadik napon három nagyobb és egy kisebb kastélyt néztünk végig, persze csak kívülről, mert ezeket a kastélyokat a háború után mind kifosztották és azóta különböző intézmények találhatók bennük, nem az eredeti berendezés; Gernyeszeg, Teleki-kastély: állami gondozott gyermekek; Sáromberke Teleki-kastély: mezőgazdasági iskolaközpont; Marosvécs,  Kemény-kastély: szellemi fogyatékosok otthona; Galonya,:Auguszta vadászkastély Kemény János báró unokájának háza, ahol – térítés ellenében – ebédet is kaptunk. Marosvécsen a kastély kertjében évszázados fák alatt 

megkerestük a Helikon asztalt, Kemény János síremlékét és Wass Albert emlékhelyét. A rengeteg piros-fehér-zöld szalag mellé mi is odatettük a magunkét.

Ebéd után Korond felé indult buszunk, de útközben megálltunk Szovátafürdőn, ahol félórás sétával sikerült megkerülni a heliotermikus Medve-tavat, mely arról híres, hogy magas sótartalma miatt a fürdőzők lebegnek, nem merülnek el. Ide érdemes lenne visszatérni és meg is fürödni. Most nem láttunk senkit a vízben, bár az időjárás meleg volt, de szeptember lévén a fürdő már bezárt. A korondi kirakodóvásárnak nem lehetett ellenállni: szebbnél szebb népművészeti alkotások, giccs szinte semmi. A többség tele szatyrokkal tért vissza a bevásárlásból.

Szállásunk Gernyeszegen volt egy magyar család színvonalas panziójában (Grand Lion), ahol megérkezésünkkor nagyon szívélyesen szilvapálinkával és kürtős kaláccsal fogadtak, azután minden reggeli és vacsora is nagyon bőséges volt. Csak egy példa: egyik reggel személyenként 2 tükörtojást kaptunk 5 db virslivel. Utolsó este olyan jó hangulat kerekedett, hogy az egy személy szolgáltatta élőzene kísérettel táncra perdültünk és alkohol nélkül is igen remek hangulat kerekedett.

Utolsó nap, vasárnap sok programunk már nem volt az utazáson kívül, de azért a kőrösfői megállást meg kell említeni. Nagyon szép református temploma van a falunak, megérte felsétálni a dombra.

Szép út volt, sok ismeretet szereztünk, szép tájakat láttunk és nem utolsó sorban sokat beszélgettünk, pihentünk, élveztük a kikapcsolódást.

Burmaister Erzsébet