Egyéb neve: istenföcske, vizesföcske, czifraföcske, kéményföcske, tarka föcske.
(Hirundo rustica L.)
Leirás. A dolog rendje úgy hozza magával, hogy azt is le kell írni, a mit minden ember ismer. A füsti fecskének szembeszökõ jegyei, a melyek más fecskéktõl megkülönböztetik: homloka, torka szép gesztenyebarna; begye és háta a szárnynyal és farkkal együtt kékes zománczczal ékeskedõ fekete; de a farkon csak a két középsõ toll tiszta fekete, a többin fehér foltocska van, a szélsõ farktollak hosszú ágú villát alkotnak; hasa hol fehér, hol barnásan futtatott. Csõre picziny; de szája mélyen hasított, öblös; ha kitátja, kis zsákot alkot. Lába kicsiny, éleskörmû, megkapaszkodásra alkalmatos. Fészke félcsésze alakú; tehát nyitott öblû, sárból épül, melyet a madár ügyesen tapaszt, közbe-közbe fûszálakat, szalmát is belevegyít s innen van az, hogy a magyarság a szalmával elegyes sárból való építést «fecskerakásnak» nevezi. Fészkét falun régi viskók tapasztott kürtõjébe is építi, majd eresz alá, a hol az ember jár-kel, néha karnyújtásnyira; szóval beáll házimadárnak. Fészekalja az elsõ költéskor öt-hat; második költéskor, mely nyár derekán történik, három-négy tojás, mely fehér alapon vörösbarna és szürke szeplõvel van ékesítve.
Élete módja. Folyik az az ember gyönyörûségére és szeme elõtt. Tavaszrakelve a füsti fecske régi fészkéhez tér vissza, kitatarozza és kezdõdik a családi boldogság. Hajnalban már ott ficserékel valami ágon, vagy az ablak tábláján, keresztpánton, rúdon; ezután szárnyra kap a pár és nyilaló röptével végig hasít a levegõn, kapdosva a legyeket közben-közben röptében szeretkezve; majd jön a költés ideje, kikelnek a fiak és kezdõdik azoknak etetése, felápolása; felváltva nagy buzgósággal dolgozik a fecskepár és mikor a fiak már anyányiak, sõt szárnyrakeltek, még akkor is kiüldögélnek szép sorjába valamelyik ágra s az öregek nem sajnálják tõlük a falatot. Ennek láttára megenyhûl még a falelkû ember érzete is. Csak a déli népeké nem: százezrével fogdossák és eszik!
Népünknek kedves madara, tehát megvédi a magyarságnak tiszta embersége.
