|
Bővülő egyetem - átalakuló könyvtári szolgálat (1990-2004) Már az 1980-as évek elején megfogalmazódott az igény, hogy az addig nehézipari műszaki képzést nyújtó intézményt valódi tudományegyetemmé fejlesszék. A társadalomtudományi oktatás 1981-ben jogászképzéssel, 1987-ben közgazdászképzéssel, 1992-ben bölcsészképzéssel bővült. A fokozatosan bővülő tudományági kínálatot tükrözve az egyetem neve 1990. július elsejével Miskolci Egyetemre változott. Az egyetemi szervezetben bekövetkezett lényeges változások a könyvtár tevékenységének átalakulását, kiszélesedését eredményezték. A könyvtári szolgáltatások fejlődését az oktatott diszciplínák sokfélesége és az azokra alapozott tudományos kutatási igények növekedése határozta meg. Az új tudományterületek megjelenése az egyetemi oktatásban és az ezzel együtt szükségszerűen bekövetkezett igények módosulása miatt elkerülhetetlenné vált az olvasóterem átrendezése. A cél az volt, hogy a kétszeresére növekedett, és annál többször is differenciáltabb olvasói igények minél zökkenőmentesebben, gyorsabban váljanak kielégíthetővé oly módon, hogy az eredeti, nagyvonalú térhatás megmaradjon, s az olvasói férőhelyek száma ne csökkenjen. Az átrendezés az olvasótermi polcfelület közel 200 fm-es bővítését eredményezte, s változtatni kellett a korábbi, tanszékek szerint kialakított rendszeren is. A régi rendszer teljes megváltoztatása nem volt indokolt, de az új szakterületek állományának elhelyezésével, a korábbi szakcsoportok módosításával kialakultak az olvasóterem korszerűbb, valamennyi oktatott szakterületre kiterjedő szakmai tömbjei. A számítástechnika fejlődése ekkor már alapvetően megváltoztatta a könyvtári munkát. A hagyományos könyvtárkép fokozatosan átalakult, a helyébe lépő szolgáltató jellegű könyvtár legfőbb feladata a különböző típusú információk korszerű információ-technológia alkalmazásával történő előállítása, rendszerezése és szolgáltatása lett. 1991-ben a "Számítástechnika a magyar egyetemi könyvtárakban" címmel könyvtárunkban megrendezett konferencia bizonyítja, hogy Zsidai József és munkatársai mennyire szívügyüknek tekintették a hazai egyetemi könyvtárak felzárkóztatását a nemzetközi intézmények szintjére. A konferencia ajánlásai szerint hazánkban is szükséges kialakítani a tudományos nagykönyvtárakra alapozott szakirodalmi információs rendszert. Ennek érdekében létre kell hozni a korszerű technikákkal támogatott és kezelhető adattárakat, ezek elektronikus eléréséhez, az adatátviteli hálózat alapjául meg kell erősíteni és fejleszteni kell az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot. Létre kell hozni továbbá a nagykönyvtárak belső elektronikus hálózatát, lehetővé kell tenni, hogy az egyetemi könyvtárak és a nagy tudományos szakkönyvtárak a külföldi elektronikus hálózatok szolgáltatásait igénybe vehessék. A már több területen meglévő regionális együttműködés eredményeire támaszkodva szorgalmazni kell a további regionális és szakterületi kooperációt. A számítástechnika előretörését a könyvtárban az Olvasószolgálati és Tudományos Osztály elnevezésének változása is jelzi: 1991-től a Pallaghy Andrásné vezette Informatikai és Olvasószolgálati Osztály egyre bővülő, korszerű technológiára épülő szolgáltatások kínálatával várta a felhasználókat, majd 1999-től az önálló szervezeti egységként funkcionáló Informatikai Osztály feladata lett a könyvtár összes szolgáltatásához kapcsolódó számítógépes, informatikai háttér működtetése. A 90-es évek közepétől mind több könyvtári folyamat végzése, így az állomány feltárása, szolgáltatása is elektronikus eszközökkel történik. Az integrált rendszer 1998 márciusában bevezetett kölcsönzési modulja a tényleges kölcsönzési munkafolyamat egyszerűbbé, gyorsabbá tételén túl alkalmas lett a különféle típusú befizetések számlázására, a felszólító levelek automatikus generálására, s több szempontú statisztikai adatszolgáltatást tett lehetővé. A gépesített kölcsönzéssel javult a kölcsönzési határidők betartása, betartatása, ami hozzájárult a keresettebb könyvek forgásának javulásához. 2001 nyarától már a WebPAC-on keresztül az olvasók előjegyzéseket is tehettek, önállóan hosszabbíthattak ill. ellenőrizhették kölcsönzéseiket. Az időszakra jellemző forgalmi adatok
A 90-es évek közepére a hallgatói létszám és a könyvtári forgalom emelkedése a könyvtárhasználat rendjének módosítását tette szükségessé. Zsámboki László, aki 1996-tól vette át a főigazgatói posztot elődjétől, az addigi többnyire liberális könyvtárhasználati elvek bizonyos mértékű szigorítását és a könyvtárhasználati szabályzat átalakítását rendelte el. A szabadpolcos állomány átrendezésével, rendészek és olvasótermi felügyelők alkalmazásával lehetővé vált az olvasói tér folyamatos ellenőrzésének és az állomány fokozottabb védelmének biztosítása. Az informatikai osztály által kidolgozott beléptető rendszer üzembe helyezésével megvalósult a látogatók belépésekor az olvasójegyek számítógépes regisztrálása és ellenőrzése. A használók megoszlásában ebben az időszakban is a legmagasabb az egyetemi hallgatók számaránya volt. A forgalom és állományhasználat mutatói emelkedő tendenciájúak, kivéve a látogatottsági adatokat, amelyek szerint az ezredfordulóhoz közeledve az olvasóterem elhasználódott berendezése, az ablakok és a mennyezeti világítás nem kielégítő volta, a klimatizálás hiánya már jelentősen csökkenti a könyvtár vonzerejét. A tájékoztatási munkát is fokozatosan átalakította az informatika. Ekkor már terjedőben vannak a tájékoztatás, tájékozódás elektronikus formái, s az információszerzés újabb és újabb eszközei állnak a felhasználók rendelkezésére. Az Oktatási Minisztérium által szervezett és biztosított adatbázisok: az EISZ (Web of Science, Science Direct, Akadémiai Kiadó kiadványai, szótárak, stb.) és az EBSCO, valamint a könyvtár mennyiségileg és tartalmilag egyre gyarapodó CD-ROM állományának nagy része 2001-től az egész egyetemről elérhető. Emellett a könyvtár országos konzorciumokban is részt vesz, melyek révén több nagy előfizetéses nemzetközi adatbázis szolgáltatásait biztosítja az egyetemi könyvtár felhasználói valamint az egyetem hallgatói és oktatói, kutatói számára. A könyvtár honlapja (http://www.lib.uni-miskolc.hu) 1996-tól informálja az érdeklődőket szolgáltatásairól. A honlapról érhetők el az általános információkon túl a katalógus, az adatbázisok, és az EISZ. 2001 nyarától a katalógus az interneten át az egész világból használhatóvá vált a WebPAC modul segítségével. Ez a fejlesztés jelentős minőségi előrelépést jelentett a katalógus használatában. Az elektronikus források bővülésének, valamint az Internet és információs technológia könyvtári szolgáltatásnyújtásban való jelentőségének növekedése következtében a tájékoztató könyvtárosok oktatási és web-alapú szolgáltatási szerepe megnövekedett. Többféle jellegű tudásanyag, információ és adat áll a potenciális felhasználók rendelkezésére, a lelőhelyek közti eligazodás, illetve azok rendszerének, tartalmának ismerete és értékelése jelentősen megnehezíti az olvasók helyzetét. Ezért szükségessé vált a szakreferensi rendszer átalakítása: a korábban részfoglalkozású, heti 1-2 napon néhány órában szolgálatot teljesítő egyetemi oktató szakreferensek helyett 2000-től a teljes munkaidőben a felhasználók rendelkezésére álló könyvtáros szaktájékoztatók feladata lett a felmerülő szakirodalmi igények kielégítése. Mindez - miután új státuszok nem álltak rendelkezésre - a humán erőforrás átszervezésével vált lehetővé, s négy, korábban más területen dolgozó, felsőfokú szakképesítésű könyvtáros munkakörének átalakításával valósult meg. A könyvtár szolgáltatásainak fejlesztésével párhuzamosan folyt az oktatási tevékenység javítása, kiterjesztése, színvonalának emelése. A könyvtárismereti és könyvtárhasználati órák megszervezése és megtartása mindenkor a tájékoztató munka fontos részét alkotta. A könyvtárosok évről-évre megtartották az Információismeret és könyvtárhasználat címmel meghirdetett tárgy előadásait és gyakorlatait a Gazdaságtudományi Karon, s a szakirodalmi ismeretek oktatása többé-kevésbé rendszeresen folyt a bányász és gépész hallgatók számára is. A tantárgyi keretben indított képzéseken túl minden tanév elején az elsőéves hallgatók a gólyatábor keretében ismerkedtek meg a könyvtár hagyományos és elektronikus szolgáltatásaival, a könyvtárhasználat alapvető szabályaival. A könyvtár szolgáltatási kínálatát 1999 óta Európai Dokumentációs Központ működése szélesíti. Az Európai Dokumentációs Központok hálózatát az Európai Bizottság hozta létre azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak az egyetemeknek és kutatóintézeteknek az oktatás és az európai integrációs kutatás fejlesztésében, ösztönözzék az említett intézmények részvételét az európai témájú vitákban, illetve támogassák az állampolgárokat az uniós szakpolitikákkal kapcsolatos tudás megszerzésében. A könyvtárban működő központ teljes gyűjtőkörű státusszal rendelkezik, így az Európai Unió kiadóhivatala által megjelentetett minden hivatalos dokumentumból rendelkezik egy-egy példánnyal. Feladata, hogy az egyetemi oktatásban és kutatásban résztvevők számára tudományos kézikönyvtárként elsődleges hozzáférést nyújtson az Európai Unió hivatalos kiadványaihoz, s egyre több információs csatorna elérhetővé tételével biztosítsa az Európai Unióval kapcsolatos tájékozódási lehetőségeket. Az állomány jelentős része angol nyelven megjelent kiadványokat tartalmaz, de a publikációk között megtalálhatóak magyar nyelvű ismertetők és egyéb, az Európai Unióval kapcsolatos dokumentumok is. A könyvtár anyagi lehetőségeihez mérten beszerzi az ebben a témakörben Magyarországon megjelenő szakirodalmat is, ezzel is elősegítve az EU-val foglalkozó oktatók, kutatók és hallgatók, illetve egyetemünkön kívüli intézmények és állampolgárok oktató, képző- és továbbképző, valamint tudományos kutató és gyakorlati munkáját. A könyvek és időszaki kiadványok az olvasóterem Európa Uniós részlegében helyben használhatóak. Az állományt egyben tárolva, az olvasónak lehetősége nyílik a gyors tájékozódásra. Az érdeklődő közönség számára a központ ingyenes hozzáférést biztosít az Európai Unió közösségi adatbázisaihoz, valamint képzett könyvtáros munkatárs segítségével szakirodalmi tájékoztatással is szolgál. A helyi igények kielégítésén túl a könyvtár az Országos Dokumentumellátási Rendszer tagjaként ebben az időszakban is aktív szerepet vállal a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében, elérhetővé teszi állományát és szolgáltatásait az ország valamennyi könyvtárhasználója számára. 2001-ben az ODR pályázatból beszerezett ARIEL dokumentumtovábbító szoftver telepítésével megteremtődött az online információküldés lehetősége, s ezzel a nem kölcsönözhető állományról történő gyorsabb másolatszolgáltatás. A könyvtárközi kölcsönzés mutatószámai a 90-es évek közepének mélypontja után - amit az akkoriban több hazai könyvtárban bevezetett átkölcsönzési díjak okoztak - az Országos Dokumentumellátási Rendszer elveinek köszönhetően lassú emelkedést mutatnak az ezredfordulóhoz közeledve.
Ebből
2001-ben a Felsőoktatási Fejlesztési Program révén a könyvtár számítástechnikai eszközparkja megújult, a számítógépek és szerverek, valamint a teljes fizikai hálózat lecserélése megvalósult. A könyvtár olvasói számára 27 számítógép áll rendelkezésre ebben az időszakban (8 katalógus, 13 Internet, 4 CD-ROM és 2 szövegszerkesztő gép).
|
