Napjainkra a Miskolci Egyetem három karú Nehézipari Műszaki Egyetemből széles képzési profilú, universitas jellegű intézménnyé nőtte ki magát. A belső és külső integráció eredményeként egy többkarú, a tudományok széles skáláját művelő integrálódott intézmény jött létre. Ma az Egyetem hat egyetemi, két főiskolai karral, egy zeneművészeti intézettel és egy kutatóintézettel rendelkezik.

Az Egyetemen bekövetkezett változások a Könyvtártól is rugalmas és dinamikus alkalmazkodást követeltek meg. Az elmúlt években meghatározó átalakuláson átment felsőoktatás képzési rendjéhez a könyvtárnak is alkalmazkodnia kellett.

A hagyományos oktatási, tanulási formák és metodikák megváltozásával, az életkorhoz kötött tanulmányok helyett az "életen át való tanulás" kényszerének és igényének növekedésével a könyvtári szolgáltatásoknak figyelembe kellett venniük a különböző képzési formákban résztvevők céljait és igényeit, s megfelelő felhasználói környezetet teremteni számukra.

A mai egyetemi könyvtárak tanulási központok, s egyúttal a különféle informatikai eszközök és alkalmazások hozzáférésének helyszínei. Olyan feltételekkel és eszközökkel kell rendelkezniük, amelyekkel a hallgatók és oktatók tanulmányi és oktató-kutató munkáját segíteni lehet, amelyek által a felhasználók eredményes munkát tudnak végezni.

Ehhez az építésekor világszínvonalú, a könyvtár történetében mérföldkőnek számító könyvtárépület ma már nem biztosít megfelelő feltételeket.

Az épület olvasószolgálati tere az 1969-es átadás óta keveset módosult. A műszaki állagmegóvás mellett sor került ugyan a bútorzat (asztalok és székek) cseréjére, a világítás átalakítására, s 2003-tól a mozgáskorlátozottak számára is elérhetővé vált a könyvtár: új bejárati lépcső és mozgáskorlátozott-felvonó segíti az emeletre jutást, de az épület teljes körű műszaki felújítása a mai napig várat magára. Olvasói és raktári tereink átalakítást és korszerűsítést igényelnek.

A könyvtár raktára minden korábbi selejtezés, átrendezés, helykihasználás ellenére telítődött. A berendezések, a világítás stb. elavultsága tovább rontja a raktári munka minőségét.

Az elrongálódott és inaktív hagyományos és nem hagyományos dokumentumok állományból történő folyamatos kivonásával az új beszerzések és a hosszú távon megőrzendő kiadványok megfelelő elhelyezése 2-3 évig még biztosított. Stratégiai célkitűzés a jövőben a tároló kapacitás növelése, különösen égető a helyzet a folyóiratok raktározása terén. A meglévő raktárszintek modernizálása anyagi kérdés.

Szükséges lenne továbbá a könyvtár tereinek - a jelen követelményeihez és igényeihez alkalmazkodó - funkcionális átalakítása. Az állomány felhasználóbarát, hatékony használatát segítő elhelyezés kialakítása, az új szakok számára a szakirodalmi háttér megteremtése céljából a szabadpolcon elhelyezett állományt többszörösére kellene emelni. Konzultációs övezet és több célra felhasználható közösségi terek létrehozásával a jelenleg teljesen egybenyitott nagy olvasóterem jobb kihasználását lehetne elérni, amely enyhíthetne a raktározási gondokon is.

2000-ben a Felsőoktatási Fejlesztési Program (FFP) keretében már készült terv az épület felújítására, amelyben a könyvtár alapvető funkciója mellett szerepet kapott volna egy informatikai központ kialakítása és konferenciatermek létrehozása is. A költségvetésbe azonban nem fért bele a könyvtár korszerűsítése.

Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy mindenképpen szükséges egy új felfogáson alapuló könyvtár tervezése, amelyet az egyetem pályázati forrásból szeretne megvalósítani. A könyvtár épületének és kiszolgáló rendszerének korszerűsítéséhez az Európai Unió által kiírt TIOP és TÁMOP pályázatok pénzügyi forrásai biztosíthatják a megfelelő anyagi fedezetet.

A könyvtár információs eszközállománya jelenleg minőségileg és mennyiségileg közepes választékú. Az olvasói számítógépek és internetes hozzáférési lehetőségek is bővítést igényelnek.

A nyilvános olvasói térben elhelyezett számítógépek száma 45, közülük Internet elérésére 31 gép alkalmas. Az OPAC használatára szolgáló gépek száma 8.

18 internetes gép a TIGÁZ Rt. támogatásával 2003-ban átadott számítógépteremben található, amelynek 2008-ban - a Hewlett-Packard támogatásának köszönhetően - teljesen megújult számítógép állománya információfeldolgozási kurzusok tartására, oktatásra is alkalmas.

A könyvtár teljes körű Internet szolgáltatással áll a beiratkozott olvasók rendelkezésre, külön használati díj nélkül, hétfőtől péntekig, az olvasószolgálat teljes nyitvatartási idejében. A számítógépeken az egyetem hallgatói, oktatói, kutatói a könyvtár által előfizetett, ill. hozzáférhető CD-ROM (230 féle) és online adatbázisok (Cambridge Scientific Abstract, Web of Science, Science Direct, Springer és Elsevier folyóiratok teljes szöveges változata, stb.) használatán kívül saját anyagokat készíthetnek, amelyeket akár lemezen is hazavihetnek. Természetesen lehetőség van a dokumentumok kinyomtatására és másolására is. A Könyvtár papíralapú és digitális másolatszolgáltatást (fénymásolást, színes fénymásolást, szkennelést, nyomtatást, CD írást) egyaránt végez. A szolgáltatások nagy része a teljes nyitvatartási időben közvetlenül igénybe vehető, más részét - jellegéből ill. terjedelméből fakadóan - megrendelés ellenében rövid határidőre vállalja.

2008-tól vezeték nélküli számítógépes hálózat működik az intézményben. Az egyetem Számítóközpontja által telepített, nyilvános használatra szánt rendszerhez az Egyetemváros hat forgalmas helyszínén - többek között a könyvtár egész olvasószolgálati területén - férhetnek hozzá a felhasználók.

A technológia fejlődése hatással van a könyvtár látogatottságára is. Világszerte változnak a hagyományos és a virtuális könyvtárhasználat arányai az internet térhódítása miatt. Egyre többen férnek hozzá távolról a könyvtári információs forrásokhoz, a katalógusok, az adatbázisok és a teljes szövegű folyóiratok már egyre nagyobb mértékben ingyenesen, hálózaton is elérhetők. Sőt az egyetemi polgárok számára azok a könyvtár által előfizetett, drága külföldi adatbázisok is, amelyek korábban csak a campus területén az egyetemi hálózatba kötött számítógépeken voltak használhatók, felhasználói azonosító és jelszó igénylésével már akár otthonról is böngészhetők.

Mindez a személyes könyvtárhasználat arányának fokozatos csökkenéséhez vezet. Csakúgy, mint az olyan, internetes adatbázisokhoz kapcsolódó kényelmi szolgáltatások, amelyek mintegy fölöslegessé teszik a személyes könyvtárlátogatást. Példaként a MATARKA adatbázis használatát kiegészítő cikkmásolat-küldő szolgáltatás említhető meg, amely a felhasználó otthonába vagy a megadott értesítési címre juttatja el a kért folyóiratcikkeket.

Az időszak forgalmi adatai

	2003	2005	2008
Beiratkozott olvasók	8 906	9 453	7 186
Kölcsönzött kötetek	71 527	80 920	56 049
Olvasó-látogatók	143 515	136 122	110 803

A hagyományos könyvtárhasználat csökkenő tendenciáját az egyre növekvő távhasználat ellensúlyozza. Ez a tény a könyvtárak, könyvtárosok jelentőségét bizonyítja, hisz az értékes, nyilvánosan elérhető internetes tartalmak nagy részét könyvtárak, könyvtárosok hozzák létre, s szervezik a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat is.

Az állományhasználat tartalmi megoszlása:

A kölcsönzött állomány összetétele a karok hallgatói létszámának függvényében alakul évek óta. A legnagyobb érdeklődés a humán és társadalomtudományok iránt tapasztalható, de a műszaki és természettudományok keresettsége is jelentős.

Ahhoz, hogy a valóságos igényeknek megfelelően alakíthassa az olvasószolgálat a könyvtári szolgáltatásokat, nagyon fontosnak tartjuk figyelembe venni az információt keresők szempontjait. A valós igények mérésére utoljára 2007-ben végzett az osztály kérdőíves olvasói elégedettség vizsgálatot. Ennek számszerűsített eredménye: 3,88 (pontozás 1-5-ig). A legkedvezőtlenebb megítélést a könyvek (3,13) és más anyagok példányszáma és minősége (3,24) ill. a könyvtár külső (3,24) és belső állapota (3,59) kapta.

A nyitvatartási idővel a legtöbb olvasó elégedett (4,32), néhányan azonban - főként a levelező hallgatók - hiányolják a szombati nyitva tartást szorgalmi időszakban is.

A könyvtárosok segítőkészsége (4,54), a tájékoztató- és tudakozószolgálat (4,19) többnyire olvasóink megelégedését vívta ki.

Könyvtárunk az Országos Dokumentumellátási Rendszer tagjaként jól működő könyvtárközi szolgáltatást működtet, s növekvő mértékben járul hozzá a más könyvtárakban jelentkező igények kielégítéséhez. A szolgáltatás közel 300 hazai gyűjteménnyel áll kapcsolatban, elsősorban megyei és városi (kb. 50 %), ill. felsőoktatási (20 %) könyvtárakkal.

A nem kölcsönözhető állományról történő gyorsabb másolatszolgáltatás, az online információküldés az ARIEL dokumentumtovábbító szoftver használatával történik.

A központi adatszolgáltatás igényeinek megfelelően - saját fejlesztéssel - kialakított könyvtárközi kölcsönzési nyilvántartás a beérkező kérések és a Könyvtár által indított igények kezelésére, valamint az előírásoknak megfelelő statisztikák elkészítésére egyaránt alkalmas. A kéréseket a regisztrált könyvtárak a Könyvtár honlapjáról indíthatják.

Forgalmi adatok

	2002	2003	2004	2005	2006
Összes kérés	1 783	2 203	2 464	2 206	1 581

Ebből:

egyetemi kérés	1 190	1 293	1 133	1 288	631
külső kérés	593	910	1 331	918	950

A kérések több mint 60 %-a az egyetemi oktatóktól, dolgozóktól érkezik, többen doktori disszertációjuk elkészítéséhez kérnek anyagot. Hallgatóink elsősorban szakdolgozatuk írásakor fordulnak hozzánk, és meglepően sok idegen nyelvű anyagot is kérnek.

Egyre több cikket, tanulmányt küldenek elektronikusan, ami gyakran már a kérés napján meg is érkezik, a postán továbbított fénymásolat ritka.

A hozzánk küldött kérések több mint fele a megyei és városi könyvtárakból érkezik. A tartalmi megoszlást vizsgálva vezető helyen a társadalomtudományok állnak (szociológia, közgazdaságtan, jogtudomány).

A másolatban kért dokumentumok teljesítése terén szinte teljesen áttértünk az elektronikus továbbításra. A kérések kielégítése gyors, a beérkezést követő 1-2 nap. Kivétel a tanszéki állomány szolgáltatása, amely időnként még mindig nehézkes. Emiatt sok kérést nem is tudunk teljesíteni.

A referensz szolgáltatások az egyetemi könyvtárak működésének kulcsfontosságú területét jelentik. Az elektronikus források bővülése, valamint az Internet és az információs technológia jelentőségének növekedése a könyvtári szolgáltatások nyújtásában a tájékoztató könyvtárosok szerepének megnövekedéséhez vezetett. A könyvtár felhasználói nehezen igazodnak el a mind összetettebbé váló könyvtári rendszerben, segítségre van szükségük az új technológiák és források alkalmazásában, amelyek használata nem magától értetődő még a tapasztalt felhasználóknak sem. Az adatbázisok tartalmának és előnyeinek legjobb kihasználása és a legmegfelelőbb keresési stratégia kialakítása gyakorlatot igényel.

Nagyon fontos feladat a hallgatók információs műveltségének fejlesztése, minthogy ez nagyban meghatározza a tanulmányi eredményeket, valamint az oktatás és kutatás színvonalát. Annak ellenére, hogy az elektronikus források felhasználóbarátabbá válnak, az olvasók képzésének szükségessége nem csökken, sőt a tájékoztató könyvtárosok oktató, támogató szerepe növekszik az információs technológia és az Internet hatásának emelkedésével.

Minden tudományterületen rohamosan nő az elektronikus bibliográfiai és teljes szövegű adatbázisok száma és használata. A könyvtár maga is épít digitális könyvtárat, amely a tudományos kutatáshoz szükséges szakirodalmat és oktatási anyagokat tartalmazza. A nagy és költséges adatbázisok beszerzése országos konzorciumok keretében történik (EISZ, EBSCO) a speciális szakadatbázisok vásárlása a karok támogatásával valósul meg (METADEX, ECONLIT stb.).

A könyvtár gyűjtőkörének, állományának, adatbázisainak függvényében a tájékoztató szolgálat a hagyományos tájékoztatás mellett ma már főként elektronikus szakirodalmi szolgáltatások használatával igyekszik az olvasók információs igényeit kielégíteni. A bibliográfiai adatszolgáltatás és a tartalomszolgáltatás egyaránt fontos része a tájékoztatási tevékenységünknek. A könyvtár tájékoztató és szakreferens munkatársai rendszeres segítséget nyújtanak egy-egy témakör szakirodalmának legcélszerűbb feltárásához elsősorban egyetemi hallgatóknak, és igény esetén az egyetem oktatóinak is.

A személyes konzultáció mellett, amely elsődleges, a tájékoztató szolgálat kérdéseket fogad telefonon és írásban, de virtuálisan e-mail-en és skype-on is. A skype hívás azonban még nem vált a mindennapok részévé.

A tájékoztató munkában mind nagyobb szerepet kap a felhasználóképzés, amely nem egyszerűen a hagyományos könyvtárhasználati ismeretek oktatását jelenti, hanem az információs kultúra elsajátítását, az önálló tanulmányi munkára nevelést, a kutatómunka módszereinek megismertetését. Célja a könyvtár állományában való eligazodás a számítógépes katalógus használatának oktatásával, az adatbázisok megismerése és a keresési technikák hatékony alkalmazása.

Arra törekszünk, hogy az információs műveltség fejlesztésének oktatását valamennyi karon a tantervbe integrálják.

Ez jelenleg két karon valósul meg: a Gazdaságtudományi és a Műszaki Anyagtudományi Karon. A Bevezetés a korszerű információkeresés módszereibe c. kurzus tematikájában a legfrissebb információs technológia eredményei jelennek meg.

A képzés során a hallgatók megismerhetik a szellemi munka, az információkeresés folyamatának technikáját, módszereit. Elsajátíthatják az adott tudományterületnek megfelelő hivatkozási, irodalomjegyzék készítési tudnivalókat. Áttekintést kaphatnak az elektronikus információforrásokról és azok használatáról. Gyakorolhatják a keresési stratégia kialakítását az egyes szakterületek legfontosabb elektronikus információforrásaiban, a magyar és külföldi szakirodalmi adatbázisokban.

A szaktájékoztatók ezen felül igény szerint tartanak a könyvtárat ill. az információkereső eszközök használatát bemutató foglalkozásokat a többi karon is, oktatói kérésre szakadatbázis bemutatót tartanak, ill. egy-egy kurzusba illesztve óraadóként működnek közre a hallgatók információs írástudásának fejlesztésében.

NKA pályázati források igénybevételével az utóbbi években olyan újdonságnak számító témában is indíthattunk tanfolyamot, mint az elektronikus ügyintézés. A 20 órás ingyenes tanfolyam keretében a résztvevők a modern könyvtári eszközök és szolgáltatások, a digitális dokumentumok és virtuális gyűjtemények használata mellett az elektronikus ügyintézés alapjaival is megismerkedhettek. A tanfolyamot élénk érdeklődés kísérte a városból és vonzáskörzetéből is.

Legújabb kezdeményezésünk az olvasók számára heti rendszerességgel meghirdetett időpontokban, gyakorlási lehetőséggel egybekötött felhasználói tréningek szervezése az egyetemi könyvtár szolgáltatásairól, a szakirodalom-kutatás és felhasználás kérdéseiről, adott téma legfontosabb információforrásairól, a keresési technikákról, az Interneten ingyenesen elérhető és a könyvtár által előfizetett adatbázisok használatáról. A felkínált témák közül legnagyobb érdeklődés az Elektronikus könyvek, folyóiratok világába betekintést nyújtó képzés, valamint a Könyvtári adatbázisok használatát bemutató foglalkozások iránt mutatkozott, az RSS-ek a tudomány világából című bemutató elsősorban doktoranduszokat és kutatókat vonzott.

Nagy hangsúlyt fektetünk ugyanakkor új lakossági rétegek elérésére is: elsősorban az ifjúsági korosztály számára szervezett olvasásnépszerűsítő programok, valamint az információkeresési és digitális kompetenciákat fejlesztő foglalkozások szervezésével. Ennek sikeressége érdekében két miskolci középfokú oktatási intézménnyel kötöttünk együttműködési megállapodást a TÁMOP pályázat keretében. A hosszú távú eredményesség érdekében a középiskolák pedagógusainak is tájékoztatást adunk könyvtárunk kibővült szolgáltatási kínálatáról, miután ők azok, akik a tanulókat a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételére igazán ösztönözhetik. Félévente megrendezett olvasásnépszerűsítő programjainkkal az ifjúsági korosztály olvasáskultúrájának fejlesztését kívánjuk szolgálni.

A könyvtárban ipari jogvédelemmel kapcsolatos tájékoztatás is igénybe vehető, az Európai Dokumentációs Központ folyamatosan és megbízhatóan működik, a NAVA ponton pedig elérhető a teljes nemzeti audiovizuális archívum.

Patent Library - ebből az angol kifejezésből ered a PATLIB elnevezés, mely a hazai iparjogvédelmi információs hálózatot jelöli. Ennek első magyarországi regionális központját 2004-ben adták át a könyvtárban.

Az európai szabadalmi rendszer keretében működő PATLIB-hálózat magyarországi kiépítése és működtetése - az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás függvényében - a Magyar Szabadalmi Hivatal egyik kiemelt feladatát szolgálja: a Magyarországon működő iparjogvédelmi tájékoztatási rendszer átalakítását, továbbfejlesztését. Ennek jegyében a hálózat vállalkozások, egyéni feltalálók, kutatók, oktatók, a műszaki és a természettudományi, az agrár- és a közgazdász szakemberek iparjogvédelmi tájékozottságát szélesíti, részükre szolgáltat iparjogvédelmi információkat.

Az információszolgáltatás, az iparjogvédelmi tájékozottság és képzettség fejlesztése, az ember szellemi tulajdonának megóvása a Miskolci Egyetemnek is fontos feladata. A hivatal és az oktatási intézmény között ezért született meg a PATLIB Központ megnyitásához vezető együttműködés.

Az iparjogvédelmi hatóság és a nagy hagyományú egyetem együttműködésének keretében a PATLIB központnak az egyetem könyvtára ad otthont az olvasószolgálati térből leválasztott, korszerűen kialakított kutatószobákban.

A központ a szellemi tulajdonvédelmi oltalmi formák teljes körére kiterjedő tájékoztató-ügyfélszolgálati szolgáltatásokat kínál az észak-magyarországi régió számára, kiszolgálja cégek, intézmények, szervezetek, vállalkozók, érdeklődők szellemi alkotásainak jogvédelmével kapcsolatos információs igényeit. Fő funkciójaként tehát a nagyipari menedzsmenthez és a kutató-fejlesztőkhöz viszi közel a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos alapvető információkat.

A szabadalmi tájékoztatással foglalkozó kollégák igény szerint részt vesznek az egyetemi hallgatók iparjogvédelmi oktatásában, s a hallgatóság igényeihez alkalmazkodva több oktatási anyagot is összeállítottak már. Folyamatos az oktatók és hallgatók tájékoztatása a pályázati lehetőségekről, iparjogvédelmi változásokról a központ honlapján keresztül.

A városból ill. a régióból érkező érdeklődők főleg vállalkozók, de egyéni feltalálók is megtalálják az irodát. A legtöbben szabadalommal és védjeggyel kapcsolatos ügyekben kérnek tájékoztatást, de növekedés tapasztalható a formatervezési minták iránt érdeklődők számában is.

Az olvasószolgálati és tájékoztatási munka magas szintű ellátása megkívánja a munkatársak folyamatos önképzését és továbbképzését. Számunkra az ismeretek naprakészen tartása alapvető követelmény. Ezért az osztályon szolgálatot teljesítő könyvtárosok a kötelező továbbképzésen túl rendszeresen részt vesznek a szakterületüknek megfelelő szakmai bemutatókon, adatbázis-használati tréningeken és konferenciákon országos és nemzetközi szinten egyaránt.