31 Statisztika. Demográfia. Szociológia
33 Gazdaság. Közgazdaságtudomány

Ebben a tudomány osztályban a könyvek túlnyomó többsége magyar nyelvű, főleg az 1870-es, 1880-as és 1890-es években jelentek meg, magyar és német területeken.

A közgazdasági ismeretek oktatása már az alapítástól kezdve szerepelt a Selmecbányai akadémia tanulmányi rendjében. Ez kincstári érdek volt, mivel a bányászat jelentős szerepet játszott a pénzügyi politikájában. A tanult bányászati-kohászati és erdészeti vezetőktől nemcsak alapos műszaki felkészültséget kívántak meg, hanem elvárták a megfelelő jogi, gazdasági és üzleti ismeretekben való jártasságot, némi szociális érzékenységet is, nem beszélve később az áru és pénzgazdálkodási, adóügyi ismeretekről.

A hivatalos irálytan az ún. közművelődési tárgyak közé tartozott, mely tartalmazta az állami szolgálat fogalmait, az államhivatalnokok kötelességeit, ügyvitelszervezést, ügyiratszerkesztést, hivatali nyilvántartást. Ehhez rendelkezésre állt Liszkay Gusztáv tankönyve tizenöt példányban a Hivatalos irálytan (Selmeczbánya, 1877) és Litschauer Lajos Hivatalos irálytana két példányban (Selmeczbánya, 1897).

A felsorolt tantárgyak oktatásához a könyvtár mindenkor a kornak és követelményeknek megfelelő könyvekkel állt rendelkezésre. A statisztikai ismeretek elsajátítását segítette Hunfalvy János a budapesti tudományegyetem földrajztanárának, a Magyar Földrajzi Társaság megalapítójának munkája: Az Osztrák-Magyar Monarchia statistikája (Budapest, 1874), Keleti Károly A gyakorlati statisztika kézikönyve (Budapest, 1875) kiváló tan- és segédkönyvül szolgálhatott, hiszen a szerző a Magyar Statisztikai Hivatal vezetője, a népszámlálási eredmények mintaszerű feldolgozója, az általános statisztika elméleti és módszertani kérdések kidolgozója, Konek Sándornak a Magyar Birodalom statistikai kézikönyve (Budapest, 1875), mely bemutatja a birodalom vízrajzi viszonyait, demográfiáját, a népesség anyagi műveltségét, a mezei ipart, az erdészet évi fakitermelését, a bányaipar arany-, ezüst-, kőszén- és sótermelését és külkereskedelmét, Kürthy János Az Ausztriai Magyar Birodalom statistikájának vázlata: jogakadémiai hallgatók számára (Pest, 1870), a szerző a címlap tanúsága szerint jogakadémiai tanár, a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelmügyi Minisztérium Statisztikai Osztályának kültagja, ebből következtethetünk a munka magas színvonalára.

A szorosan vett oktatást nem szolgáló szociológiai művek között megtaláljuk az organikus szociológia képviselőit: Herbert Spencernek a Die Principien der Sociologie (Stuttgart, 1877) (A szociológia elvei), Albert G. F. Schäffle-nak kollektív társadalmi rendszerét Gesellschaftliche System (Tübingen. 1867), a szocialista irányzatot: Eduard David a szocializmus és a mezőgazdaságról szóló könyvének egy kötetét Socializmus und Landwirtschaft (Berlin, 1903).

A gazdaság, közgazdaságtudomány osztályában fellelhető és az oktatásban minden bizonnyal felhasznált irodalom: Csengery Antal politikus, közgazdász Közgazdasági és közművelődési dolgozatok öt kötetes munkája (Budapest, 1884), Földes Béla a budapesti egyetem statisztika, nemzetgazdaságtan pénzügytan előadójának Társadalmi gazdaságtan alkalmazott és gyakorlati tanai két kötetes műve (Budapest, 1893-1894), Gaal Jenő A nemzetgazdaságtan rendszere két kötetes könyve (Budapest, 1899) két példányban, az angol organikus közgazdász: David Hume közgazdasági tanulmányai két példányban (Budapest, 1886), Karl Kautsky a Die Neu Zeit szerkesztőjének, Marx szocialista elméletét népszerűsítő tanulmánya Marx gazdasági tanai (Budapest, 1903) címmel, Kautz Gyula közgazdasági író a budapesti tudományegyetem tanára A nemzetgazdaságtan rendszere című két kötetese munkájának 2., 3., 4., 5. kiadásai (Pest, 1870-1872. Budapest, 1875, 1880-1881, 1890), Mariska Vilmos pénzügyi, jogi író Az államgazdaságtan pénzügytan kézikönyve 1., 3., 4., kiadásai (Budapest, 1885, 1895, 1899), Karl Marx Zur Kritik der Politökonomie (Stuttgart, 1903) (A politikai gazdaságtan bírálata) könyve, Matlekovits Sándor a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja, ügyvéd, magántanár Nemzetgazdaságtan: a jogtanulók igényeihez alkalmazva (Budapest, 1874) című tankönyve kilenc példányban. A tankönyv foglalkozik az alkalmazott nemzetgazdaságtannal, a műiparral, kereskedéssel, banküggyel. Ezen kívül megtalálható Dávid Ricardo a klasszikus közgazdaságtan művelőjének, a munkabérelmélet kidolgozójának A közgazdaság és adózás alapelvei (Budapest, 1891) című könyve, Wilhelm Roscher a históriai módszer képviselőjétől A nemzetgazdaságtan alaptanai: iskolai és magánhasználatra (Pest, 1872) munkája, Adam Smith a liberális közgazdaságtan megalapítójának két műve Nemzetgazdaságtan: kérdések és feleletekben (Budapest, 1879) és Vizsgálódás a nemzeti vagyonosság természetéről és okairól (Budapest, 1891-1893) két kötete.

A pénzügytan keretében nagy hangsúlyt fektettek Ausztria és Magyarország adórendszerének megismertetésére, a kereseti adók, közvetett adók, fogyasztási adók határvám kérdéseire. Ehhez jól használható könyv volt Krista Lukács Adószámviteltan a magyar egyenes adókról és számfejtésekről (Budapest, 1897) című munkája, amelyből két példány található meg jelenleg, Rubinek Gyula A jövő vámpolitikája és uj[!] vámtarifánk (Budapest, 1900) szintén két példányos könyve, Lukács Béla Ausztria és Magyarország pénzügyei és adórendszere (Budapest, 1876), Róka József Illetékpapírmérték kézikönyve (Besztercebánya, 1897). Az államháztartási viszonyokkal, az adózási eredményekkel foglalkozik Halács János és Szigeti József Az állami pénztárak és munkaköre (Budapest, 1895), Lukács Béla Államháztartás és adózás Angliában (Budapest, 1884), Államháztartás és adózás Franciaországban (Budapest, 1884), Matlekovits Sándor két kötetes munkája Magyarország államháztartásának története (Budapest, 1894).