37 Nevelés és oktatás. A szabad idő felhasználása

A dokumentumok megjelenési idejére jellemzőek az 1890-es, 1890-es évek és a 20. század első évei, nyelvi tekintetben pedig uralkodó a magyar.

A középfokú oktatást azért kísérte figyelemmel az akadémia, mert tisztában akart lenni azzal, hogy milyen felkészültséggel érkeznek a hallgatók. Ilyen irányú irodalom volt például: Fináczy Ernő A magyarországi közoktatás története (Budapest, 1899), Varjassy Árpád Közoktatásügyünk realizmusa (Temesvár, 1883), Breznyik János A selmeczi, bányakerületi evang. lyceum tanári karának véleményadása a magyar kir. kormánynak gymnásiumokat s lyceumokat szervező tanterve ügyében (Pest, 1869), Bokor József: A középiskola eszménye (Budapest, 1874).

A szerzők között megtaláljuk az akadémia professzorait, így pld.: Faller Gusztávot, aki maga is Selmecbányán végezte az akadémiát, majd Bécsben geológiát tanult, a bányaméréstani tanszék tanára, a bányászati tanszék vezetője. Szakirodalmi munkássága nemzetközi jelentőségű. Ő volt az első feldolgozója a bányász-szakemberképzés történetének, könyve A selmeczi M. K. Bányász és Erdész Akadémia évszázados fennállásának emlékkönyve 1770-1870 (Selmecz, 1871) négy példányban található meg. Pauer János Eperjesen végzett jogakadémiát, majd Selmecen bányászatot és kohászatot hallgatott. Az akadémia rendkívüli tanára 1873-1904 között, majd a jogi tanszék vezetője. Jogi, pénzügyi és gazdaságtani tárgyakat adott elő, a könyvtár kitűnő vezetője, oktatástörténeti munkája A selmeczbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia [!] története (Selmeczbányán, 1896).

Vadas Jenő a Miskolc melletti Felső-Hámorról került el Selmecre erdészetet tanulni, az akadémia erdőműveléstani tanszékének tanára és vezetője lett. Alapvető eredményeket ért el az akácfa termesztésében és kutatásában. Az erdészeti felsőoktatás első szakírója, nevéhez fűződik A selmeczbányai M. Kir. Erdőakadémia története és ismertetője (Budapest, 1896).