1.4. Az állománygyarapodás jellemzői az 1990-es években

A rendszerváltást követően a Borsod megyei régió mind gazdaságilag mind társadalmilag megroppant, új fogalmakkal és jelenségekkel kellett megismerkedni, mint például: munkanélküliség, gazdasági romlás, erős infláció, alacsony bérek, alulfinanszírozás, pályázati lehetőségek, fizetésképtelenség, stb. Az ipar elsorvadt, a vállalatok nem támogatták tovább a könyvtárat.

A gazdasági nehézségek ellenére a könyvtár gyarapodási tevékenységére a bölcsészképzésre való felkészülés volt a legjellemzőbb ebben az évtizedben. A központi könyvtári állománygyarapítás alakulása, lényegesen nem tért el a korábbi években elért színvonaltól, ennek a színvonalnak a megőrzése, esetleg fejlesztése érdekében új forrásokat kellett felkutatni, elsősorban alapítványok megnyerése révén. A könyvgyarapodás szerkezeti összetétele jól tükrözi a humán tudományok előrenyomulását a műszaki és természettudományok visszavonulása mellett

A Bölcsészettudományi Intézet 1992-ben 13 tanszékkel alakult és még ugyanabban az évben megkezdődött az oktatás. A bölcsészek irodalommal való ellátásában nem kellett nulláról indulnia a könyvtárnak, mert a korábbi évtizedek állománygyarapítása során viszonylag sok irodalomtörténeti, nyelvészeti, történettudományi, néprajzi, filozófiai, stb. könyvet vásároltak 1-2, míg a klasszikus szépirodalmi műveket 1-4 példányban. A bölcsészettudományi alapkönyvtár kialakításában a fő nehézséget az okozta, hogy a hallgatók számára szükséges művek nagy része évekkel ill. gyakran évtizedekkel korábban jelentek meg, beszerzésük csak antikvár vásárlás útján volt lehetséges. További problémát jelentett, hogy az előírt tankönyveket, jegyzeteket akkoriban Miskolcon nem lehetett kapni, ezek megrendelésére, terjesztésére az egyetemi könyvesbolt nem vállalkozott. És végül az új szakok képzéséhez szükséges szakirodalom beszerzésére a könyvtár nem kapott elkülönített plusz pénzkeretet, így a könyvtár éves könyvbeszerzési keretéből kellett finanszírozni a bölcsészképzéshez szükséges irodalom beszerzését.

Szükségessé vált egy új állománygyarapítási stratégia kialakítása, a beszerzés forrásai bővültek. A miskolci könyvesboltok mellett a miskolci antikváriumokban rendszeres, a budapesti és az egri antikváriumokban többszöri válogatás útján sok értékes és szükséges könyvet tudtak vásárolni. A miskolci antikvárium közvetítésével megvették egy neves nyelvész hagyatékát, amely főleg magyar nyelvtudományi műveket tartalmazott.

Az 1991-es évi gyarapításra fordítható összeg nem volt arra elegendő, hogy az év folyamán jelentős külföldi könyvrendelést bonyolítsanak. Inkább arra törekedtek, hogy a hallgatók számára szükséges tankönyveket és jegyzeteket valamint a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó tudományos magyar nyelvű műveket beszerezzék. A központi könyvtár külföldi könyvbeszerzése csökkent, a tanszékeké viszont ugrásszerűen megnőtt.

Jelentős gyarapítási forrást jelentettek az ajándék útján a könyvtárba érkező könyvek, amelyeket többek között a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékétől, a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtártól, a szolnoki megyei könyvtártól és magánszemélyektől kapott az intézmény.

A Penguin Kiadó ajándék könyvei között az Angol Irodalom tanszék által előírt szépirodalmi művek nagy részét lefedték, némelyiket sikerült nagyobb példányszámban megszerezni.

Az OSzK Fölöspéldány Központjának katalógusaiban is rábukkantak egy-egy értékes könyvritkaságra.

A Soros Alapítványnál 1999-ben pályázni lehetett a köz- és felsőoktatási könyvtárak kézikönyv-állományának fejlesztésére. Ebben a pályázatban 200 ezer Ft-ot nyert a könyvtár, amit a kézikönyv-állományának gyarapítására, az egyetemen oktatott új diszciplínák - elsősorban a bölcsészettudományok - szakirodalmi hátterének eredményesebb biztosítására használtak fel. A beszerezni kívánt dokumentumok nagy része könyv, kisebb része CD-ROM, utóbbiak jogi témájúak, illetve szótárak voltak.

A Sabre Alapítványtól és az International Book Bank-tól kapott könyvek elsősorban közgazdaság­tudományi, könyvviteli, statisztikai, számítástechnikai témájúak

A TÜV Rheinland-tól gépészeti szakkönyveket kaptak.

Az egyetemünkön 1992/1993-ban indult bölcsész képzés szakirodalmi ellátásához szükségszerű volt egy tanszéki könyvtár létrehozása. Az akkori vezetés a megszűntetett miskolci "Szakszervezetek Megyei Tanácsa Könyvtár" könyv és folyóirat-állományát vette át az állományhoz tartozó nyilvántartásokkal együtt. Az akkori könyvtárvezető az SzMT-s anyag nagy részét a Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalmi és Nyelvészeti Könyvtárába szánta és oda szállítatta, ott került elhelyezésre. Az SzMT-s állományból a központi könyvtárba is került, ahol feldolgozás után beépült a meglevő állományba.

Nagy jelentőségű adományt kapott az egyetemi könyvtár 1999-ben a Heckenast hagyatékot. Heckenast Gusztáv Kossuth-díjas történettudós professzor, a Miskolci Egyetem díszdoktora, több mint hat évtized alatt gyűjtött történettudományi szakkönyvtárának végrendeletileg a Miskolci Egyetemre hagyta. A teljesség igénye nélkül felsorolva a könyvek témája: Habsburg-birodalom, Közép- és Kelet-Európa történelme, egyetemes bányatörténet, magyar bányatörténet, vaskohászat-történet, nagyszótárak, segédtudományi jegyzetek, pénztörténet, iparrégészet, kézműipar-történet, levéltárismertetések, emlékkönyvek, szerzői tanulmánykötetek, vidéki egyetemi kiadványok, Folia Rákócziana /teljes/, Magyar História és Magyar História Életrajzok /mindkettő teljes/, Manufakturák Magyarországon /teljes/ sorozatok, stb. 1999-ben 266 db-ot és 2000-ben 1483 darabot dolgoztak fel, külön megjelölve a könyvön és az olvasói katalógus tételein (OPAC) a Heckenast-hagyatékhoz való tartozást, valamint a raktárban elkülönítve tárolták 2008-ig.

Külön problémaként jelentkezett az 1990-ben létesített Gazdaságtudományi Karon induló szakok könyvtári szakirodalmi ellátásának biztosítása, mert pótlólagos költségvetésből csupán kb. 200 ezer Ft-t juttatott a szakirodalom beszerzésre. Ezt a hátrányt igyekeztek a 90-es évek végén, illetve a 2000-es években megjelenő pályázatok segítségével ledolgozni.

Új információhordozók jelentek meg az állomány szerkezetében a CD-ROM-ok. Ezek könyvtári feldolgozása nem jelentett gondot, ugyanis a vegyipari együttműködés kapcsán nyílt lehetőség a kémiai CD-ROM adatbázis és a szükséges gépi háttér finanszírozására.

A folyóiratok beszerzési árai is növekedtek, ezt a megrendelt példányszámok csökkentésével próbáltak kompenzálni. 1992-ben a Swets cégtől rendelték a külföldi folyóiratokat, 1995-től a Minerva cég szállítja azokat. A nagymérvű selejtezésről ld. A Folyóirat csoport munkája című részben.