A könyvtár fenntartója a Miskolci Egyetem, ezért a könyvtárnak elsősorban és minden körülmények között az egyetemen folyó oktató- kutató munkát kell támogatnia, szolgálnia.

Az egyetem alapításakor a bányamérnökök és kohómérnökök képzéshez szükséges szakirodalom beszerzése volt a feladat, később bővült a gyűjtőkör a gépészmérnöki tudományokhoz szükséges szakirodalommal. Az 1980-as évektől tovább bővült a gyűjtőkör a jog-, gazdaság-, és a bölcsészettudományhoz kapcsolódó szakterületek szakirodalmi dokumentum­anyagának beszerzésével és feldolgozásával. 2001-ben indult az Egészségtudományi Intézet főiskolai szintű alapképzéseként a védőnő szak, majd egyéb szakokkal bővült a képzés, így ma már Egészségügyi Karon folyik az oktatás.

A KöLM könyvtári állományának jellege: speciális a bányászat és kohászat szakterületen, az egyetem universitassá bővülésének hatására - az addigi alkalmazott - és természettudományok szakirodalmának megléte mellett a társadalomtudományok szakirodalmával bővült. A könyvtári állomány tartalmi összetétele szükségszerűen megváltozott, a hagyományos szakterületek mellett megjelenő (és kialakuló) új szak- és tudományterületek irodalmának beszerzésével.

Ezek a változások részben új, az eddigiektől eltérő feladatokat is róttak az osztályra mind a gyarapítási munka módjai, mind a feldolgozás, a folyóirat állomány rendelése, feldolgozása, a cserekapcsolatok és a hálózati tevékenységek jellege kis mértékben ugyan, de változott.

Nyilvántartások, katalógusok

Mielőtt áttekintenénk több évtized gyarapítási tevékenységét egy-két gondolat erejéig essen szó a nyilvántartásokról és katalógusokról.

A könyvtárban található nyilvántartások - a könyvtári szakma előírásainak megfelelően - egyedi és csoportos leltárkönyvek, cédulaleltár és számítógépes nyilvántartás formájában léteztek és léteznek.

Az egyedi nyilvántartás áttekinthetőségét két tényező nehezíti: az egyik az, hogy " ... 1902-től új alapleltárt fektettek föl, ekkor azonban csak a megüresedett leltári számokra vettek föl visszamenőlegesen új beszerzéseket, a leltári számok túlnyomó többsége változatlanul maradt, s használták folyamatosan tovább növelve mind a leltározásban, mind pedig a raktári fölállításnál egészen az 1952-es könyvtári megosztásig. ..." (A műszaki felsőoktatás első könyvtára 2001-ben indult Magyarországon, 1735-1985. c. könyv 71. old.)

A másik tényező az, hogy az 1964-1999 közötti időszakban az egyedi nyilvántartás nem leltárkönyvekben, hanem cédulákon jelölték, amely cédulákat növekvő leltári számsorrendben katalógusokban tárolták. Jóllehet ezt a szolgálati katalógust a könyvtár dolgozói használták és használják, de a cédula-nyilvántartás sajnos a cédulák "vándorlását" is eredményezte, így ezen időszak leltári nyilvántartása nem mondható teljesen megbízhatónak. 2000-től az adatbázisból kinyert tételekről Excel formájú nyomtatott könyvek készítése révén, újra megbízható lett a nyilvántartás.

A csoportos leltári nyilvántartások 1950-1999-ig leltárkönyvek formájában léteznek, 2000-től szintén adatbázisból kinyert nyomtatott formában állnak rendelkezésre. Egyéb nyilvántartásokat is használtak egy időben pl. MS=Selmeci állományba való beszerzések, MJ=miskolci jegyzet törzsanyag, MD=miskolci doktori disszertáció és MK=miskolci vonatkozású különgyűjtemény, ezek átmeneti jellegű töredék nyilvántartások voltak, amelyek ma már nincsenek használatban.