|
3. Az osztály feldolgozói tevékenysége az elmúlt évtizedekben A könyvtárban a beszerzett dokumentumokat nyilvántartásba vétel után formailag és tartalmilag fel kell tárni az olvasók, könyvtárhasználók számára, hogy hozzáférhessenek, kölcsönözhessenek a könyvtár állományából. A Formai és tartalmi feltáró könyvtári munkafolyamatokat egységes szabványos formában eleinte katalóguscédulákon jelentették meg, és különböző szempontok szerint épített katalógusokban tárták az olvasók elé. A központi könyvtárban a hagyományos cédulakatalógusokat az integrált könyvtári rendszer OPAC-jának használatáig építettek: betűrendes, szépirodalmi, sorozati, szak, folyóirat, ISBN, testületek szerinti és konferenciák katalógusát. 2000 óta számítógépen kereshetnek a könyvtárhasználók egy katalógusban dokumentumtípustól függetlenül. Könyvek feldolgozása Az 1960-as és 1970-es években az MSz szabványoknak megfelelően történt a könyvek formai feltárása. A könyvek bibliográfiai adatait katalóguscédulákra írták és azokat sokszorosították, majd az évente elkészített több ezernyi katalóguscédulát beosztották a különböző katalógusokba. Feltétlenül ki kell emelni a könyvtári osztályozás kiváló szakemberének, Uhlmann Aladárnak munkásságát. Uhlmann 1952-1960-ig volt a könyvtár igazgatója. 1961-től napi tevékenységét elsősorban a könyvek tartalmi feltárása, Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) szerinti szakjelzetek alkotása tette ki. Korábban is foglalkozott osztályozási kérdésekkel, főként a bányászati és kohászati szakirodalom könyvtári osztályozásának korszerűbbé tételével. 1955-ben jelent meg A kohászati irodalom osztályozása című, majd 1957-ben A bányászati irodalom osztályozása: Tudományelméleti és gyakorlati kérdések című műve (A Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai. 5. sz.). Állandó szakértője volt a Fédération Internationale de Documentation (FID) nemzetközi szervezetnek. Amikor elkezdődött az ETO bányászati részének korszerűsítése őt bízták meg, hogy a FID által elfogadott módosításokat ültesse át magyarra. Az ETO kohászati osztályának magyar nyelvű átültetése nem egyszerű fordítási tevékenység volt, hanem ennél sokkal több és jóval nehezebb feladat. 1965-ben jelent meg FID kiadványként A kohászat az Egyetemes Tizedes Osztályozás keretében: Az ETO 669 teljes táblázata betűrendes mutató magyar, angol, német nyelven című műve (A Nehézipari Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványai. 7. sz.). Uhlmann Aladár következő jelentős munkája A bányászat és a rokon tudományok fogalmai című műve volt. A Használati Útmutatóban kifejti, hogy "A gyűjtemény szerkesztésének alapja az a meggondolás, hogy a szakirodalom feltárásának első lépése a fogalmi tartalmak és összefüggések felismerése; a második lépés a felismerés eredményének rögzítése: deszkriptorok, szakjelzetek, kódok segítségével. A fogalomtárnak tehát ezekhez kell segítséget nyújtania. Az indexelésen kívül segíthet a fogalomtartomány áttekintésében is." Mint osztályozó könyvtáros nagy gondot fordított a szakkatalógus gondozására. Fontosnak tartotta, hogy a cédulakatalógusban megfelelő sűrűségben osztólapokat helyezzenek el, amelyeket eligazító tárgyszavakkal láttak el. Ezek megkönnyítették a szakkatalógusokban való keresést, eligazodást. Uhlmann Aladár 1975-ben 68 éves korában nyugdíjba vonult, de továbbra is aktív maradt, írt. Egyik kéziratának címe: Természettudományi, műszaki és közgazdasági fogalomgyűjtemény, 1983. Ezt három függelékkel egészítette ki: angol, francia és német nyelvű fogalomgyűjteménnyel. A kézirat egyik példányát a Központi Könyvtár Gyarapítási és Feldolgozó Osztály rendelkezésére bocsátotta. 1994-ben bekövetkezett haláláig eltérő tartalmú kéziratokon dolgozott. 1973-ban elnyerte a könyvtári szakma legnagyobb elismerését, Szabó Ervin Emlékéremmel tűntették ki. Az osztályon az 1980-as években is a szakemberhiány ellenére zökkenőmentesen folyt a feldolgozó munka. A napi feldolgozás sorrendje a tanszéki és könyvtári kurrens beszerzéseknek van elsőbbségük. Kiemelkedő feladat volt ebben az időszakban a tervezett műszaki könyvtári osztott katalogizálási rendszer résztvevőjeként bekapcsolódni annak előkészítési munkálataiba. Az OMIKK kezdeményezte az egységesítés első lépéseit, ennek keretében bibliográfiai leírási és katalógus-szerkesztési házi szabványadaptációjukat átadták könyvtárunknak és a másik két műszaki egyetemi könyvtárnak. A könyvtár dolgozói véleményezték, észrevételeket és módosító javaslatokat tettek, amelyeket a szabályzat átdolgozásakor figyelembe vettek. Az 1980-as évek elején még előkészületek folytak, majd 1984-ben bevezették az új szabványt. Az osztály dolgozói kötet alakban is összeállították az ETO jogtudomány és államtudomány szakcsoportjának betűrendes mutatóját, amely két példányban állt az olvasók rendelkezésére az olvasói szakkatalógusok mellett. Ugyancsak elkészítették a közgazdaságtudomány, a szervezéstudomány és az üzemgazdaságtan szakok betűrendes mutatóját kötet formában. Az 1990-es években a könyvtár bekapcsolódott a BMEKK-val, a VEKK-val és az OMIKK-kal közösen végzett osztott katalogizálás előkészítő munkálataiba. Tanulmányozás és véleményezés céljából megkapták az OSZKÁR katalogizálási szabályzat tervezetének újabb fejezeteit és a tárgyszavas (deszkriptoros) osztályozás szabályzatának tervezetét. Részt vettek az OSZKÁR szakértői munkacsoportjának megbeszélésein. Kötet alakban összeállították az ETO 621 Gépészet szakcsoportjának betűrendes mutatóját, amely két példányban állt az olvasók rendelkezésére a szakkatalógusok mellett. A szakkatalógus cédulakatalógus formájú betűrendes mutatóját kiegészítették az építőmérnöki tudományok (624) osztályának céduláival. 1990-ben átleltározták a kazincbarcikai Irányítástechnikai Tanszék könyvtári állományát. A 2422 kötet könyvről a két leltári cédulán kívül rövidített címleírást készítettek, amely leírások bekerültek a szolgálati katalógusba. A könyvtár 1994-ben vásárolta meg a HORIZON integrált könyvtári rendszert, 1995-ben előkészületek történtek annak használatára. Az osztály több dolgozója megtanulta az OPAC és a Katalogizálási modul használatát a könyvtár számítógépein, és hat könyvtáros vett részt az ELTE könyvtárában a rendszer négy moduljának oktatásán. Elkészítették Katalogizálási modul alkalmazásához szükséges szabályzatot. 1996 januárjában megindult a Horizon integrált könyvtári rendszer katalogizálási moduljának használata és folyamatosan kerültek a rendszerbe a teljes hálózat kurrens könyveinek bibliográfiai és példányrekordjai. Év végére 7.457 bibliográfiai rekord és 12.298 példányrekord készült el. A számítógépes feldolgozás mellett párhuzamosan készültek a katalóguscédulák is és tovább építették a könyvtár hagyományos cédulakatalógusait is. 1997-ben megtörtént a Központi Könyvtár 1980 és 1996 között beszerzett külföldi kiadású könyveinek visszamenőleges számítógépes feltárása az NKA pályázat keretében. 8000 rekord került így az adatbázisba. 1998. januárban 45 ezer bibliográfiai rekord került be az adatbázisba. Az intézmény 1998. március 1-én indította a kölcsönzői modult, annak eredményes működésének feltétele volt a könyvtár állományának további visszamenőleges számítógépes feltárása, az OPAC feltöltése elsősorban a még feltáratlan magyar könyvek bibliográfiai adataival. A retrospektív katalóguskonverziót a következőképpen tervezték: elsősorban kész rekordok átvételével az ELTE könyvtára, a KLTE Egyetemi és Nemzeti Könyvtára, a JATE Központi Könyvtára és a Janus Pannonius Tudományegyetem Központi Könyvtára adatbázisainak felhasználásával, továbbá az MNB CD-ROM igénybevételével. Másodsorban a könyvtár 10 munkatársának bevonásával, akik rendelkeztek a konverzió elvégzéséhez szükséges szakmai tudással és gyakorlattal. A Központi Könyvtár 1998 végéig elvégezte a tankönyvek, a szótárak, a nyelvkönyvek és a szépirodalmi művek retrospektív katalóguskonverzióját. Az NKA Könyvtári Kollégiuma retrospektív katalóguskonverzióra kiírt 1999-es pályázatának keretében 2340 db 1996 előtt beszerzett magyar nyelvű könyv rekordja került az adatbázisba. Az adatbázis tartalma ekkor 135 ezer példányrekordot, 72 ezer bibliográfiai rekordot tartalmazott. 2000-ben is pályáztak az NKA Könyvtári Szakmai Kollégium pályázatára a "Retrospektív katalóguskonverzióra a Horizon integrált rendszer segítségével". 2000-ben 4000 rekord előállítása történt meg (1996 előtt beszerzett magyar nyelvű könyvek) USMARC formátumban. A rekordok egy része külső adatbázisokból átemelt rekordok honosításával, másik része új feldolgozással készült. A retrospektív feldolgozás - a rekordok átvételén, illetve előkészítésén kívül - magában foglalta a könyvek raktári válogatását, mozgatását és vonalkóddal való ellátását is. A 4000 rekord elkészítéséhez 6500 kötet könyvet kellett kézbe venni. 
2001-ben is pályázott a könyvtár, továbbra is a Horizon USMARC formátumú rekordokat használták, megkülönböztetve a katalógusban a bibliográfiai leírás rekordjait, az authority rekordokat és a példányrekordokat. Egy bibliográfiai rekordhoz példányszámtól függően egy vagy több példányrekord tartozik, amelyeket egyértelműen vonalkód azonosít. 2001 szeptemberétől a katalógus távolról, a könyvtár honlapjáról is elérhetővé vált, továbbá megtalálható volt az ODR, a Közelkat és a MOKKA adatbázisokban. Ez évben szintén 4000 db ezúttal idegen nyelvű könyvek rekordjai kerültek a könyvtár adatbázisába, melynek tartalma ekkor 198.550 példányrekord és 14.500 bibliográfiai rekord. 2002-ben 2778 rekordot állítottak elő szintén USMARC formátumban, ezek 1985 előtt beszerzett magyar és idegen nyelvű könyveket dolgoztak fel. Oly módon is folytatódott a retrospektív könyvfeldolgozás, hogy az Olvasószolgálatnál a kölcsönzésnél visszahozott könyvekről gyorsfelvételt készítettek és később azokat kiegészítették. 2005-től szervezett formában 100-as adagokban hozzák le a raktárból a könyveket, amelyekről retrospektív könyvfeldolgozást végez az osztály. 2007-től a lehozott könyvek feldolgozását selejtezés előzi meg, azért, hogy ne kerüljön feldolgozásra tartalmilag elavult, rongálódott esetleg feleslegesen magas példányszámú könyv. A feldolgozás adatai a 2005-2009-ig tartó időszakban:
A retrospektív feldolgozás nemcsak a KöLM állományát érinti, hanem az osztály egy-egy tanszék könyveinek feldolgozásába is besegít. Többek között az egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalmi és Nyelvészeti Könyvtár állományának feldolgozásában haladtunk jelentős mértékben. A közel 30 ezres állományú könyvtárban található könyvekből 2007 februárja óta közel 7 ezer könyvet, szépirodalmi műveket, irodalomtudományi valamint nyelvészeti könyvek feldolgozása történt meg. Az előbb említett könyvtár állományához tartozik egy említésre méltó ajándék a Ferdinandy hagyaték. 1994. nyarán érkezett Puerto Rico-ból Ferdinandy Mihály közel 1900 kötetből álló gyűjteménye. Ennek egynegyede magyar nyelvű szépirodalom, háromnegyed része idegen nyelvű szép- és szakirodalom, zömében angol és német nyelvű, de spanyol, portugál, arab nyelvű köteteket is tartalmazott. Ezt az állományrészt egy teremben könyvszekrényekben tárolják. Folytatás...
|
