Az első évtizedre (1949-1959) a fenntartó miatti bizonytalanság volt a jellemző, akkor még az egyetem jogi státusza is bizonytalan volt. Állandó létszámhiánnyal küzdöttek, a növekvő beszerezési kérelmek, a beérkező könyvek fogadása és feldolgozása napi gondként jelentkezett. A szakképzett könyvtárosok teljes hiánya, valamint a kialakulatlan könyvtári szervezet volt a meghatározó.

Az egyetem vezetése a problémát látva alkalmazott egy főfoglalkozású könyvtárost is Dr. Várhegyi Miklós személyében 1950. és 1952 között. A könyvtár következő vezetője Dr. Uhlmann Aladár volt, méltó követője elődjének, Miskolc város városi könyvtárát vezette mielőtt odakerült. 1961. jún. 30-ig állt a könyvtár élén. Várhegyi az alapokat tette le: a könyvtár gyűjtőkörét írásban rögzítette, Uhlmann a könyvtárrá szerveződésben tevékenykedett,

A második (1959-1969) és harmadik (1969-1979) évtized a felkészülés, a tudományos könyvtárrá szerveződés időszaka volt. Az 1969-től az 1980-as évek elejéig tartó időszakban kiépült a könyvtári szervezet, kiépültek a könyvtári szolgáltatások. A könyvtár új épületbe költözött, jelenleg is ebben működik. Jelentős létszámfejlesztés történt, szakképzett könyvtárosok és műszaki szakképzettségű munkatársak vettek részt a munkában.

Ennek az időszaknak legfőbb jellemzője, hogy a könyvtár - külsőségeiben és tartalmi munkájában egyaránt - európai rangú intézménnyé vált. 1969. augusztus 21-én nyílt meg, a három éven keresztül épült új könyvtár épülete, melynek összalapterülete 7.610 m². Az intézmény tevékenységi köre kibővült, amellett a "minőség" vált alapkövetelménnyé.

A negyedik évtizedben az 1980-as években a könyvtári tevékenység látványos fejlődésnek indult, mivel az 1970-es évek vége felé az egyetem feladta kizárólagosan "nehézipari műszaki" jellegét és nyitott a humán tudományterületek felé. E törekvés nyomán 1981-ben elkezdődött a jogi oktatás, amelynek következtében 1983. szeptemberi hatállyal megalakult az Állam- és Jogtudományi Kar. Ennek megfelelően, sőt már az ezt megelőző években a könyvtár beszerzési politikája is változott, mivel a jogász képzés szakirodalmi hátterének biztosítása lett a könyvtár feladatainak egyike.

Negatív, nyugtalanító tény, hogy ezekben az években a könyvbeszerzés jelentős mérvű visszaesése volt tapasztalható a gyarapítási munka igen nagy erőfeszítéseket igényelt. A folyóiratrészleg munkájában viszont minőségi előrelépés történt.

Az ötödik évtized az 1990-es évek nagy változásokat hoztak, a könyvtár életében. Ebben a gazdasági és társadalmi átalakulásokkal teli nehéz időszakban az egyetem is új karokkal bővült, részben maga mögött hagyta a nehézipari műszaki egyetemi múltat és kiteljesedett, igazi universitas lett. A hagyományos bányász, kohász, gépész szakok mellett a 90-es években már jogász, bölcsész, közgazdász képzés is folyt, amely később tovább bővült zenei és egészségügyi képzéssel.

Ennek a színes képzési palettának a következtében bővült a könyvtár gyűjtőköre, nőtt a könyvtári állomány nagysága is, nem kevés feladatot róva a könyvtár dolgozóira. Komoly számítástechnikai fejlesztések történtek, hosszas előkészületek után fokozatosan vezették be a Horizon integrált könyvtári rendszer különböző moduljainak használatát.

A kötelespéldány-szolgáltatás megszűnt, a nemzetközi és belföldi cseretevékenység lecsökkent, a könyvtári tevékenységek köre új feladatokkal bővült: online folyóiratok, egyéb dokumentumok beszerzése, az egyedi nyilvántartás számítógépes nyilvántartása.

A hatodik évtized a 2000-es évek már a teljes átalakulás jegyében zajlott, az universitason folyó szakok szakirodalommal való ellátásának kellett napi szinten megfelelni. Beintegrálódott az egyetembe a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar és a főiskola könyvtára 2009-től a Könyvtár, Levéltár, Múzeumhoz tartozik.

A könyvtári működés ellentmondásos képet mutat az ellátandó új szakterületekre, a jelentősen megnőtt forgalomra a könyvtár nem kapott, és nem kap többlet-támogatást, sőt nem egy vonatkozásban erőteljes recesszió tapasztalható: folyóirat-beszerzés, az osztály létszáma 2005-2009-ig tartó időszakban közel 40 %-kal csökkent. Pozitívumként meg kell említeni, hogy az osztály 11 fő dolgozója mind szakképzett könyvtáros, 3 fő egyetemi, 4 fő főiskolai, 2 fő felsőfokú szaktanfolyami és 2 fő középfokú könyvtárosi végzettségű, ilyen szempontból a könyvtári munka minősége biztosított.

....és a hetedik évtizedtől az intézményben elkezdődő és folyamatosan megvalósuló fejlesztések, a Huntéka integrált rendszerre való átállás és sok egyéb változás az osztály munkájában is változásokat hoz...

Bizakodásra és optimizmusra ad okot a jelenlegi nehézségek ellenére az, hogy az elmúlt hónapokban komoly, nagy összegű pályázatokat nyert az intézmény. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) projekt keretében a könyvtár számítástechnika fejlesztésére kerül sor.

2009. októberétől a TÁMOP 3.2.4-08/2-2009-0005. sz. nyertes projekttel országos és helyi elektronikus könyvtári szolgáltatások fejlesztése kezdődött az intézményben, amely 2011. június 30-ig tart. A közel 200 millió forintos EU-s támogatás lehetőséget nyújtott több országos könyvtári adatbázis összehangolására. Az egyetemi könyvtár és partner intézményei összehangoltan fejlesztik szolgáltatásaikat és információ-szolgáltatási rendszerüket annak érdekében, hogy jobb hatásfokkal szolgálják a minőségi oktatást, a formális oktatáson kívüli képzést és az új tanulási formák elterjesztését.

Emellett a Miskolci Egyetem könyvtára megteremti az alapjait egy - digitális tartalmak tárolására szolgáló - országos cikkarchívumnak, amit az Országos Széchenyi Könyvtárral és a Pannon Egyetemmel együttműködve kíván létrehozni. A már digitalizált cikkek és részdokumentumok összegyűjtésével, rendszerezésével megteremtődhet az országos dokumentumküldő rendszer egyik alapköve.

A projekt megvalósítása során elkezdődhettek az "Országos cikkarchívum fejlesztése, a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum adatbázis szoftvereinek továbbfejlesztése, a MATARKA adatbázisnak az Országos Széchenyi Könyvtár adatbázisaival (EPA, HUMANUS) történő összehangolása, a könyvtár adatbázisainak adatfeltöltése" elnevezésű összetett projekt feladat munkálatai.

Másik fejlesztés a "Tematikus egyetemi gyűjtemények webportáljának létrehozása..." A szerződésben rögzített első és második ütem befejeződött, sor került többek között: a miskolci oktatástörténeti webportál adatokkal való feltöltésére, a 19. századi műszaki-oktatási, képalapú tudástárház webportál adatokkal való feltöltésére, a műszaki kultúrát népszerűsítő szemantikai webportál adatfeltöltésére.

Szintén a projekt keretén belül nyílt lehetőség a "Minőségirányítási rendszer kidolgozásához" tartozó előzetes folyamatfelmérésekre, több munkamegbeszélésre, SWOT analízis, Dolgozói Elégedettségmérés és Olvasói Elégedettségmérés lefolytatására, valamint a bizonylatok, űrlapok körének szükségességének meghatározására.

Két középiskolában könyvtári szolgáltatás-népszerűsítő foglalkozások megtartására került sor. Ezen iskolák tanulói számára márciusban és szeptemberben az Irodalmi Rádió - Lukács Sándor és Für Anikó színművészek közreműködésével olvasásnépszerűsítő irodalmi rendezvényt tartottak.

A kisebb, de nem lényegtelen feladatok között kell megemlíteni, hogy elkészült két, és folyamatban van egy virtuális kiállítás létrehozása a könyvtár honlapjára. A könyvtári arculattervezés keretében új logót kapott az intézmény, elkészültek az új fejléces papírok és a portál bannere is kialakítás alatt van. Öt kolléga vett részt könyvtárszakmai továbbképzéseken.

A projekt honlapja: http://www.lib.uni-miskolc.hu/palyazat/tamop324/index.html