A 70-es és 80-as években vonult be a számítástechnika, későbbi nevén könyvtári informatika a magyar könyvtárakba, így az egyetemi könyvtárba is. Először a számítógépes irodalomkutatás miatt volt szükség számítógépre, majd fokozatosan a könyvtári munkafolyamatok egyre nagyobb részében vette át az uralmat a gép. Ma már a gyarapítás, leltározás, feldolgozás, tájékoztatás, kölcsönzés egyike sem képzelhető el gép nélkül. A könyvtár szervezeti felépítését is megváltoztatta a munkaeszközök változása, a gépesítés. A számítástechnikával, informatikával foglalkozó munkatársak száma az 1987-es egy főről 2009-re négy főre növekedett, az osztályok neve is változott, 1999. július 1-től van önálló Informatikai osztály, előtte az informatikusok az Olvasószolgálati és Informatikai osztályhoz tartoztak. 2006-ban összevonások miatt az Informatikai osztály neve Gazdasági és Informatikai Osztály lett.

A számítástechnika megjelenése 1974-ben a mágnesszalagos szolgáltatással

A szelektív információterjesztést, a szétsugárzó tájékoztatást az IBM tervezte meg 1958-ban és alkalmazta először 1959-ben. Ez a tájékoztatási forma nem feltétlenül kapcsolódik számítógéphez, a manuálisan elvégzett szelektálás hatékonysága azonban elmarad a gépi irodalomfigyelés hatékonysága mellett. Elterjedését segítették a 60-as években megjelenő és kereskedelmi forgalomban kapható mágnesszalagok. Magyarországon először a Veszprémi Vegyipari Egyetem Központi Könyvtára működtetett számítógépes szakirodalom figyelő szolgáltatást a kémia tudományterületén, a második adaptált rendszert a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) szakkönyvtára szervezte meg, az Inspec adattárból szolgáltatták 1972-től. A harmadik adattár a Metadex volt, mely a kohászati tudományok irodalmát tárja fel - még ma is. Mindhárom adattárhoz a keresőprogramot a KFKI számítástechnikai osztálya dolgozta ki, s a futtatást is itt végezték.

Az 1974-1978 és 1981-1984 között eltelt években a könyvtár nem rendelkezett ugyan saját számítógéppel, de a METADEX számítógéppel olvasható mágnesszalagot igénybe véve megszakításokkal végeztetett irodalomkutatást a Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléssel, a Fémipari Kutató Intézettel és a KFKI-vel együttműködésben. Az előkészítő munkálatok és az eredmények értékelése folyt a könyvtárban, a konkrét számítógéppel végzett műveletek Budapesten a KFKI-ban zajlottak.

A mágnesszalagos szolgáltatás magyarországi bevezetésében a könyvtár országos szinten jelentős szerepet játszott, s a szolgáltatás befejeztével sem mondott le a tájékoztatás e korszerű formájáról, hisz már 1983-ban kacsingatni kezdett a még korszerűbb forma, az akkoriban egyszerűen csak "online"-nak becézett számítógépes irodalomkutatás felé.