A magyarországi online információkeresés születési évének 1980 tekinthető. Ekkor lépett teljes üzembe az MTA SZTAKI és a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute for Applied Systems Analysis = IIASA, Luxemburg, Ausztria) közötti közvetlen adatátviteli vonal, amelynek révén mód nyílt a nagy nyugati adatbázis-szolgáltató központok elérésére és az adatbázisok online keresésére. Ezzel Magyarország az elsők egyike lett Kelet-Európában a nyilvános, széles körű online információkeresésben. Nem csupán úttörő szerepet játszott, hanem viszonylag rövid idő alatt fejlett online kultúrát honosított meg.

Magyarországon - a legtöbb országtól eltérően - a telefonvonalak rossz minősége miatt nem kerülhetett sor a kapcsolt vonalak számítógépes adatátvitelre való zavarmentes használatára. Széles körű online kapcsolódáshoz adatátviteli hálózat létesítésére volt szükség. Így nagy örömmel fogadták a Magyar Posta 1982-ben indított vonalkapcsolt hálózatát, a NEDIX-et. 1982-ben tehát megoldódott a telekommunikációs probléma, magyar gyártmányú terminálok kerültek forgalomba, amelyek alkalmasak voltak interaktív kapcsolatra.

A pénzügyi (valutáris) gondokat is sikerült megoldani 1982-ben. Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) külkereskedelmi részlege megkapta a jogot és a valutakeretet az online információkereskedelemre.

1982 végén megnyílt a lehetőség a magyar felhasználók számára mind technikailag, mind pénzügyileg az online információkeresés üzemszerű beindítására. Ehhez jó alapot adott a kétéves kísérleti időszak, amely során kinevelődtek a professzionális közvetítő szakemberek.

A könyvtár olvasószolgálatának dolgozói Nagy Gusztáv osztályvezető vezetésével 1983-ban kezdték a Dialog amerikai szolgáltató központtal a kapcsolatot kiépíteni. 1984-ben egy másik USA-beli nagy szolgáltató központtal, az ORBIT-tal is szerződést kötött a könyvtár. Megkezdődött az online kapcsolatot lehetővé tevő adatvégállomás létesítése a könyvtár azóta átépített földszinti 15. sz. helyiségében.

1985. szeptember 2-án került sor a saját adatvégállomás üzembe helyezésére. A terminál az MTA SZAKI által kifejlesztett és leszállított Varyter típusú mikroszámítógép lett. Ez volt a könyvtár első számítógépe. A központi egységből, sornyomtatóból, hajlékony lemez meghajtóból álló berendezés beépített video- és magnócsatlakozóval is rendelkezett, mert a könyvtár nemcsak képernyős terminálként akarta a gépet használni, hanem az ernyőtartalom videomonitorokon történő megjelenítésével, valamint kazettás magnetofonra való felvételével és tetszés szerinti visszajátszásával a számítógépes irodalomkutatás oktatására is igénybe kívánta venni. És mint önálló számítógépen bizonyos egyszerűbb, adatkezelési feladatok megvalósítását is célul tűzte ki a könyvtár. Ma a gép a könyvtár tanácstermében kiállítási tárgy.

Az online számítógépes irodalomkutatás nem volt olcsó. Fizetni kellett a vonalhasználati díjat, mely az USA-ba 25.- Ft/perc, Európába 15.- Ft/perc volt. Ez a tétel jelentette az összköltség kisebb hányadát. Ezenfelül minden adatbázis használata esetén téríteni kellett az adatbázis használati díját, mely a keresés időtartamával egyenes arányban nőtt és fizetni kellett a találatokért, vagyis a kinyomtatott vagy a postán elküldetett rekordokért.

Az irodalomkutatások számlázására ügyviteli utasítás készült, melynek értelmében az egyetemi tanszékek a tényleges önköltséget, a vállalatok pedig ezen felül 1500.- Ft ún. külön díjtételt fizettek.

1987. augusztusában tragikus hirtelenséggel elhunyt Nagy Gusztáv, aki rengeteget dolgozott mind a mágnesszalagos szolgáltatásnál, mind az online információszolgáltatás könyvtári bevezetésénél és működésének első két évében. Az esemény nagyon váratlanul érte a könyvtár vezetőségét, mert ugyanazon időszakban a többi, online-hoz is értő munkatárs is eltávozott. A számítógépet senki nem tudta működtetni. Szeptember 14-től sikerült Burmeister Erzsébet alkalmazott matematikust tájékoztató könyvtárosként felvenni. A betanulás időszaka után kb. november közepétől indult meg újra rendes ütemben az irodalomkutatás.

Nagy előrelépést jelentett 1988-ban egy új IBM PC/XT kompatibilis számítógép beszerzése. A régi Varyter gépen - a számítástechnika minden más tudománynál való gyorsabb fejlődését az is tükrözi, hogy az első terminál 3 év alatt teljesen elavult - modern szoftvereket nem lehetett futtatni, a kapcsolat létrehozása nehézkes volt, a kereső profilokat nem lehetett előre megtervezni, az eredményeket tárolni, stb. A DialogLink kommunikációs szoftver megvásárlása az irodalomkutatás költségeinek jelentős csökkenését eredményezte és a szolgáltatást vonzóbbá tette a kisebb pénzű igénylők számára is.

Az online irodalomkutatás statisztikája 1983-1994 között:

Év	1983	1984	1985	1986	1987	1988	1989	1990	1991	1992	1993	1994
Dialog	48	109	21-39	39	51	59	112	103	72	85	74	43
Data Star	-	-	3	5	6	3	1	12	2	2	-	1
STN	-	-	4	21	31	7	10	0	9	3	1	1
ORBIT	-	4	2-10	18	17	11	4	8	-	-	-	-
Összesen	48	113	79	83	115	80	127	123	83	90	75	45

1990. augusztusában Drótos László személyében új munkatárs vette át az online számítógépes irodalomkutatást és a könyvtári számítógépesítés feladatait. Ugyanez év decemberétől lehetővé vált a Posta csomagkapcsolt X25-ös hálózatáról a Dialog központ elérése, melyen keresztül kb. 8-szor gyorsabban lehet kommunikálni, mint a NEDIX vonalkapcsolt vonalon.

A könyvtár ipari üzemeknek, vállalatoknak is végzett irodalomkutatásokat, a számukra végzett online kereséseknél gyakran volt tapasztalható, hogy örültek ugyan a gyors bibliográfiai listának, megcsodálták az információs technika e remekét, de kissé tanácstalanul forgatták a listát, mert

• csak bibliográfiai adatokat kaptak, nem a téma teljes irodalmát;
• nem tudták, hol és hogyan szerezhetnék be az eredeti dokumentumokat vagy azok másolatát;
• mennyi időbe és adminisztrációs munkába kerül mindez.

A fentiek miatt fogalmazódott meg a könyvtárban egy olyan teljes körű szolgáltatás kialakításának gondolata, amelynek igénybevételekor a felhasználónak csak a kutatott témát kellett megadnia, minden további feladatot a könyvtár végzett el és közvetlenül szolgáltatta a szakirodalmat eredetiben vagy másolatként. Ez a szolgáltatás 1989-ben indult be, és célszerűnek látszott a vállalatokkal keretszerződést készíteni.

A szerződésben vállaltak teljesítésének egyik feltétele volt a személyes kapcsolattartás. Ezt a feladatot a könyvtár kohómérnök munkatársa, Dr. Sulyok András látta el nagy odaadással. A másik feltételt a jó szakirodalmi háttér jelentette. Ez adott volt, hisz a könyvtár a kohászat országos alapkönyvtára. A harmadik feltétel az idő kérdése volt. A lehető legrövidebb időn belül kellett az irodalmat a vállalatnak szolgáltatni. A számítógépes keresések során leggyakrabban a Dialog szolgáltató központ METADEX adatbázisának használatára volt szükség. A táblázatban látható vállalatokkal kötött a könyvtár megállapodást.

Név	Kutatási témák száma	Vállalási összeg
Ózdi Kohászati Üzemek, Ózd	10	100.000 Ft
Dunai Vasmű, Dunaújváros	10	100.000 Ft
Lenin Kohászati Művek, Miskolc	15	200.000 Ft
Borsodi Vaskohászati Tröszt, Miskolc	15	200.000 Ft

A vállalati visszajelzések alapján a szolgáltatás eredményes volt, de a nagyvállalatok megszűntével ennek is meg kellett szűnnie.

1991-től folyamatosan csökkenni kezdett a kereskedelmi szolgáltató központok adatbázisainak használata, s a CD-ROM-ok, majd 1993-tól az internet egyetemen való megjelenése után az ingyenes hálózati információforrások mellett egy időre a könyvtárban a külföldi adatbázisokban végzett számítógépes irodalomkutatás perifériára szorult. Ebben persze a nehéz gazdasági helyzet is szerepet játszott, hisz egyre ritkábban engedhették meg maguknak a tanszékek a számítógépes irodalomkutatást az egyre magasabb dollárárfolyam mellett. A nagy ipari vállalatok pedig jószerivel megszűntek.